új időszámítás

Nem tudom ki hogy van vele, de csak vasárnap éreztem azt, hogy nem fog engem zavarni, hogy átállítottuk az órát, és akkor is csak egészen addig, amíg rá nem jöttem, hogy hiába értem haza 5 órakor mégis már sötét volt. De ez csak az egyik dolog. Este korán álmos vagyok, hajnalban meg felébredek, holott még több, mint 1 órát alhatok.

azt hittem...

Hogy a mai nap egyrészt alig lesznek a vonaton, mert rövid hétvége, másrészt ebből következően nagyon is pontos lesz. Hát nem épp ez történt, sokan is voltak, úgy fűtöttek, mintha kint -20 fok lenne, és kőbányán álltunk potom 20 percet, a honlap szerint hatósági intézkedés miatt, a vonaton nem mondtak be semmit, csak azt láttuk, hogy három vonat is megelőz minket, holott én ültem az IC-n. Végülis nem volt gond a fél óra késés, mert így nem kellett várni a csatlakozásra, csak a szakadó esőben kellett átrohanni egyik vonattól a másikig. 

Hazaérve bekapcsolom a tévét, és habár azt nem tudtam meg, hogy mi lehetett a vonattal, de azt igen, hogy Karcsinak, aki már Kari új mellei vannak, és lehet nemsokára nunija is lesz. Jó, igazából nem vágott mellbe a hír, de szóval azért mégis kicsit meglepet. Csak engem?

Hány éves az agyad

Kaptam egy linket, ahol egy egyszerű feladatsorral ki tudod deríteni, hogy mennyire friss az agyad, vagyis aktuálisan hány évesnek számít. Nincs más dolgod, csak a felvillanó számokat növekvő sorrendben újra felfedni. Szerintem érdekes és vicces is. Próbáld ki.

A végén megjelenik neked szám, az jelzi, hogy az agyad adott pillanatban hány évesnek számít. 

majdnem mint két tojás

Megállapítást nyert, hogy még most is hasonlítunk egymásra tesómmal, ránézésre nem kicsit. 

Történt ugyanis, hogy a minap utazunk a villamoson a párommal, és felszállt pont oda mellénk tesóm. Beszélgetés közben párom egymás mellett látott minket, így szemügyre is tudott venni bennünket. Később mesélte, hogy megállapította, hogy tényleg nagyon hasonlítunk egymásra.

Szóval mondhatni semmi sem változott.

ideális meló

Mikor legutóbb a reptéren voltam, megállapítottam magamban, hogy én nagyon is élvezném, ha ott dolgozhatnék, azt a nemzetközi környezetet. Szerintem számomra az ideális lenne. Ezt utána mondtam is a páromnak, aki egyetértett velem abban, hogy én élvezném, ha ott dolgozhatnék.

játszunk egyet 2

Szóval ott tartottunk, hogy az öt ujjatokba beírtatok öt tulajdonságotok. Akkor most a tenyérbe húzzatok három vonalat, és írjatok minden egyes vonalra olyas valamit, célt, amit szeretnétek elérni.

Ha megvan, akkor az öt tulajdonság mindegyikét kössétek össze a célokkal folyamatos vonallal, amennyiben úgy érzitek, hogy az adott tulajdonságotok segíti a célotok elérését, és szaggatott vonallal, ha úgy érzitek, hogy nem segíti vagy egyenesen hátráltatja.

Szóljatok, ha mehetek tovább, és folytatom:)

Hát már ha egyáltalán csinálja valaki...

23 éve

23 éve volt, hogy átköltöztünk. Nekem nagyon halvány emlékem van az egészről. Édesanyám azonban sokkal jobban emlékszik erre, magára a napra is, arra az október 20-ra, és az azt megelőző hónapokra, évekre, amikor a kivándorlási procedúra zajlott. Napjainkban azt elképzelni is nehéz, és reméljük ez így is marad. 

Visszatérve arra a bizonyos napra: Nagyjából olyan volt ez, mint a háborúban, amikor a nemkívánatos elemeket bevagonírozták, és elszállították táborokba. A távozók számára külön őrzött váró volt fenntartva, ott kellett várni, hogy megérkezzen a vonat, amire rendőrkordon között lehetett felszállni. Számunkra külön vagon volt fenntartva, hogy ne keveredjünk másokkal. A váróba volt lehetőség elbúcsúzni az otthon maradóktól. A vonat még a határ átlépése előtt egyszer megállt, a határállomásnak számító utolsó állomáson, amely olyan közel volt, hogy otthon maradó nagyszüleim, miután mi felszálltunk a vonatra, fogták magukat és átautóztak oda, de ott persze már nem jöhettek a vonathoz, csak egy vágánnyal odábbról még tudtak pár szót váltani velünk. A vámvizsgálat nagyjából 30 percet vett igénybe, amíg a vonatot katonák őrizték. 

A költözéshez egy egy táskát vihettünk magunkkal, és annyi ruhát és egyebet, ami azokba belefért, úgy engedtek ki minket, mintha egy hosszú hétvégére utaznánk csak. A többi cuccunk napokkal később érkezett meg, de az sem haladhatta meg a fejenkénti 50 kg és összesen egy garnitúra bútort. Mi pont a legszigorúbb időben kaptunk engedélyt a távozásra, de nem volt mit csinálni. Kocsit nem lehetett kihozni, csak vonattal lehetett átlépni a határt a kivándorlóknak.

A határon átkelve rögtön az első állomáson le is szálltunk, ott várt ránk másik nagypapám. Édesanyám elmondása szerint alig mertünk leszállni a vonatról, mert ott is katonák őrizték, megkérdezte, hogy szabad-e leszállni, mert mi csak idáig utaztunk volna. A katona a kérdésen is meglepődött, holott ez nem is volt olyan furcsa kérdés, hisz a határ túl oldalán számos esetben rálőttek azokra, akik a határzónában úgymond tilosban jártak. 

Miután leszálltunk és odamentünk nagypapámhoz, aki nagyon ritkán érzékenyült el, de ez alkalommal igen, miután üdvözöltük egymást leültünk ott az állomáson szendvicset enni, melyet nagymamám készített, az a szendvics más volt, és ez az alig 15 km-es utazás is más volt mind addig vagy azóta bármi. Az a szendvics a szabadság ízét hordozta magában. Az a 15 km-es út pedig egy új világba, átlépés egy olyan falon, ami akkor még áttörhetetlennek látszott. Ennek jelentőségét még az akkor alig 4 éves testvérem is felfogta.

Ebből az egészből én szinte csak arra emlékszem, hogy ott az állomáson falatozunk, és arra is csak nagyon halványan.

jel

Az jelzés értékű, ha a személy vonat helyett, amikor annak kell jönnie egy teher vonat érkezik? Ezzel azt akarja közölni a vasút, hogy teher számára az utas?:)

fejlődési görbe

Már nem először hallom utastársaktól, hogy megjegyzik akkor sem volt lassabb a közlekedés Budapest és Vác között, amikor anno megnyitották a vonalat az 1800-as évek közepén.

Kíváncsi lennék, hogy tényleg így van-e, ha valaki tudja mondja.

Ha igen, azért az elég ciki, mert máshol ezen idő alatt kicsit máshová jutottak el, ami a sebességet illeti.

játszunk egyet

Egy több bejegyzéses játék lesz ez most, habár nem biztos, hogy jó szó az, hogy játék.

Vegyetek elő egy lapot, viszonylag nagyot, egy A4-es ideális lehet. Vegyetek egy tollat vagy ceruzát is.

Tegyétek a tenyeretek a lapra, majd rajzoljátok körül.

Ha megvan, akkor minden ujjatokba írjátok bele egy tulajdonságotok.

Folyt. köv.:)

A nap mondása

A monitor mögött az ember gyermekének nehéz megőrizni komolyságát, ha a szembe lévő szinte felkiált, hogy micsoda torokgyulladása van a lábadnak?!

érzések

Úgy érzem legszívesebben sírnék, de nem tudok, nem szabad, mondanám legszívesebben, hogy ne menjen vissza, de tudom, hogy kell, közös érdekünk és jól is érzi ott magát, csak nagy a távolság.

...

Már elutazott, és most rossz, hogy egyedül vagyok, az ember könnyen megszokja, hogy nincs egyedül, és habár nem is volt olyan szörnyű, amikor kikísértem, mégis, most hogy este van és egyedül ülök a tv és a gép társaságában érzem magam magányosnak. Hiányzik a szeretete, ilyenkor olyan hosszúnak tűnik az a nagyjából két hónap, míg újra találkozunk, és akkor olyan gyorsan elszalad az a néhány nap.

...

Magány, szomorúság, hiányérzet, érzelmi hullámvölgy, csend. És még a párom is dolgozik.

végleg bezár a vidám park?

Ugye azt már lehet tudni, hogy alig egy hónap múlva bezárja kapuit a Vidám Park, és a jelenlegi helyén többé már nem is nyit ki. Azt azonban még nem lehet megmondani, hogy vajon lesz e új helye, lesz e egyáltalán ezután Vidám Park. A műemlék, és híres játékok, mint például a hullám vasút pedig az állatkert fennhatósága alatt fognak tovább működni. El is képzeltem, ahogy a szegény állatok tőszomszédságában megy a szellemvasút, vagy a hullám vasút, ami azért valljuk be nem épp csendes.

Visszatérve azonban a Vidám Parkra: bezárását azzal indokolták, hogy egyre kevesebb látogatója volt. Mondjuk talán azért, mert a játékok eléggé elhasználódtak már, és nem nagyon újították őket. De azzal, hogy nem lesz vidámparkunk kicsit olyan érzésem van, mintha már azt se tudnánk, hogyan kell önfeledten boldognak lenni, mint egy gyerek. Szerintem igen szomorú, hogy nem sikerül megóvni eme értékünk. Vidámpark egyenlő móka kacagás, de lehet hogy a mindennapi gondjaink közepette már megfeledkezünk ezekről, és így merülhet a feledés homályába ez a hely is?

40000 munkanélküli?

Ma azt olvastam, hogy egy új törvény ennyi új munkanélkülit eredményezhet. Persze kérdés, hogy ez mennyire túlzás, és mennyire szenzációhajhász kijelentés, de mindenesetre érdekes. Nem tudom eldönteni, hogy ez egy pozitív rendelkezés vagy egy negatív. Egyrészt, ha ez is egy olyan hatásos szabály, mint amivel betiltották a piros lámpás házakat, mert hát ugye azóta nem is tudja senki, hogy kik azok az örömlányok, hát akkor a nyerőgépek is pont úgy kivesznek. Akárcsak az alkohol az USA-ban.

Másrészt 40000 munkanélkülit kitermelni amúgy nem olyan könnyű, kb akkor sikerülhetne még, ha bezárnák a MÁV-ot, habár az most is olyan néha, mintha már nem működne.

Szóval érdekes ilyeneket olvasni, az ember nem is tudja, hogy hová tegye. Végülis már úgy is hiányzott még néhány munkanélküli, éppen fogyóban voltak...

benéztem

Tegnap benéztem a női wc-be a nyugatinál lévő gyorsétteremben. Ugyanis mentem le kezet mosni, és "megszokásból" vettem az irányt a szokott ajtó felé, de menet közben valamikor átalakították, és felcserélték, ami eddig a férfi wc volt, az most a női. Mivel felfedeztem, hogy nem olyan amilyen volt, kicsit megtorpantam még a kézmosónál és visszafordulva megkérdeztem a wc-s nénit,miközben az ajtón lévő jelre pillantottam,  hogy ugye én most rossz ajtón jöttem be. Ő mondta is, hogy igen, de nem tűnt úgy, hogy rohant volna utánam. Mondtam, hogy régen nem így volt. Mire ő megjegyezte, hogy jó rég jártam akkor a mekiben, mert ő csak hallomásból tudja, hogy állítólag régen fordítva volt. Ez megnyugtatott, mert ezek szerint nem csak én vágódok be másik wc-be:) Gondolom akkor cserélték meg, amikor felújították talán tavaly.

kiskanállal

Azt hiszem ilyen se nagyon volt még, ezért gondoltam megörökítem:

Kiskanállal eszem a csokit:)

Hát igen úgy összeolvadt, hogy ezt már csak így lehet, pedig nem is gondoltam, hogy most olyan meleg lenne, hogy ettől kellene tartanom, de ezek szerint mégis.

3 év

Hát ma van 3 éve, hogy az első posztot megírtam a blogomban, és akkor még nagyon más volt itt a freeblogon. Sok blog volt, sok poszt nagy élet. Most néztem végig a blogfalam, és tulajdonképpen már alig van rajta olyan blog, amely freeblogos és még működik is, szinte már egyedül érzem magam itt, és kicsit tényleg olyan, mint egy süllyedő hajó, ahol egyre több dolog áll le. Hát remélhetőleg az a csapat, aki toldoz foldoz gyorsabban dolgozik, mint ahogy a hajó süllyed. Hát ez nem egy vidám szülinapi bejegyzés, de ami igaz az igaz, tulajdonképpen azok akik három évvel ezelőtt kommenteltek már nem nagyon járnak erre, más is alig:).

Egyébként vicces volt visszaolvasni, ahogy Thia posztról posztra azt találgatja ki lehet a blog írója:D

nosztalgia hét 7

na és akkor egy dal ami azt mondja el, hogy meddig lehetne még sorolni az ismert számokat a Neotontól:

Tudom tudom, ez a dal nem igazán erről szól, na de a címe a lényeg most:)

szerelem a hatodikon

Legutóbb ezt a filmet néztük meg.

Párizsban játszódik a '60-as években. Akkoriban Spanyolországban Frankó volt hatalmon, melyről valahogy már teljesen megfeledkeztem, így kicsit meg is lepődtem. Az ottani körülményeknek köszönhető, hogy sok spanyol ment Párizsba dolgozni, szerencsét próbálni. A film azokról a nőkről szól, akik otthon hagyva mindenüket elmentek cselédnek Párizsba, és arról a francia férfiről, akit megfogott életvidámságuk, temperamentumuk. Életvidámságuk, az, hogy a legalantasabb munkát is pontosan, és lelkesen végzik szinte megbabonázza az embert, és nagyon látványos a kontraszt a francia életunt felső-közép osztály tagjaival szemben.

A film igazán humoros, és kellemes, úgy eltelik az idő közben, hogy észre se veszed, és sajnálod, hogy már vége. Ugyanakkor elgondolkodtat, hogy azok a spanyol nők és asszonyok milyen büszkék, büszkék arra, hogy spanyolok. Megvallom kis hasonlóságot fedeztem fel köztük és köztem. Azt hiszem megnézném újra ezt a filmet.

nosztalgia hét 6

És újra Európában, és annak is egyik legromantikusabb szegletébe:

Egyébként ezt a koncerten sikerült úgy felkonferálni, hogy és akkor utazzunk Rómába, vagy én voltam süket már.

nosztalgia hét 5

És már meg is érkeztünk a Távol-Keletre:

nosztalgia hét 4

Folytassuk az utunk a Csendes-óceáni szigetvilágba. Ami azt illeti biztos szép lehet:

nosztalgia hét 3

Utazzunk tovább ezúttal hajóval:

Szóval fedezzük fel amerikát:)

nosztalgia hét 2

Folytatva utazásunk a déli részeken jöjjön egy másik dal:

nosztalgia hét 1

A hétvégén voltam gyerekkorom egyik kedvenc együttesének, a Neoton famíliának a koncertjén. Jó volt hallani azokat a számokat újra, és ezúttal élőben. Innen az ötlet, hogy összegyűjtsek néhány számot ide.

Kezdjük is egy igazi nyári slágerrel:

Szerintem ezt a dalt mindenki ismeri, ha nem is az eredetit, de egy feldolgozását biztos.