Ha nyűgösen is érsz haza, amikor a párod rád mosolyog a kedved máris jobb lesz, s a vidámsága, bohókássága átragad rám is.
2013. augusztus 12., hétfő
2013. augusztus 11., vasárnap
nyári sláger: Avicii Feat. Aloe Blacc - Wake Me Up
biciklis élmények
Néhány héttel ezelőtt sikeresen leamortizálódott a biciklim, úgy, hogy amennyiért rendbe hozták volna, már helyette vehettem volna egy újat, így aztán arra jutottam, hogy nézegetni kezdek és keresek egy újat. Meg is lett, a héten tekertem haza vele, a bolt csak 30 km-re van tőlem:) Aztán a jó idő láttán ma délelőtt úgy gondoltam eltekerek Verőcéig és vissza, amiből azonban csak annyi lett, hogy eltekertem Vácig, ugyanis egy tüske ment a kerekembe. Vasárnap lévén sehol egy nyitva tartó szerviz, nálam meg semmi felszerelés, minek is, hiszen vadi új, úgysincs mit szerelni rajta, meg amúgyse valószínű, hogy nekiállnék a jótállás alatt házibarkácsolni. Szóval ott vagyok Vácon, tovább immár nem tudok menni, vissza se biciklin, így hazavonatozhattam. Nem is értem miért járok folyton így, idén ez már nem az első defektem. És bicikli úton mentem, ahol rajtam kívül még jó sokan tekertek, miért pont az én kerekembe kellett beleállnia?:)
2013. augusztus 10., szombat
újrakezdés
Nézek egy sorozatot, egy drámát, ahol folyamatos téma az újrakezdés, melynek kapcsán kérdések merültek fel bennem.
Jó-e újra kezdeni? Elölről kezdeni felépíteni valamit?
Kifizetődő-e merni? Nagyot lépni előre? Fejest ugrani az újba önként?
Melyik a könnyebb döntés, amikor magam hozom meg, hogy újra kezdek az életben valamit, vagy az amikor rá vagyok kényszerülve?
Honnan tudhatom, hogy az az út amire lépek jobb lesz-e, mint az amiről lelépek?
Lehet-e emelt fővel újra kezdeni?
Lehet-e nyertesen kilépni a megszokottból és belekezdeni egy újba?
Hat-e a magán életre, ha a munkába kezdek valami újba? És fordítva?
Mit éri meg feláldozni és miért? Mikor?
Újrakezdeni merészség vagy megfutamodás?
Kérdések és kérdések. Válaszok mindenkiben ott rejlenek, mindenki tud a saját életéből példát mondani, ami segítségével megválaszolja ezeket a kérdéseket.
Jó-e újra kezdeni? Elölről kezdeni felépíteni valamit?
Kifizetődő-e merni? Nagyot lépni előre? Fejest ugrani az újba önként?
Melyik a könnyebb döntés, amikor magam hozom meg, hogy újra kezdek az életben valamit, vagy az amikor rá vagyok kényszerülve?
Honnan tudhatom, hogy az az út amire lépek jobb lesz-e, mint az amiről lelépek?
Lehet-e emelt fővel újra kezdeni?
Lehet-e nyertesen kilépni a megszokottból és belekezdeni egy újba?
Hat-e a magán életre, ha a munkába kezdek valami újba? És fordítva?
Mit éri meg feláldozni és miért? Mikor?
Újrakezdeni merészség vagy megfutamodás?
Kérdések és kérdések. Válaszok mindenkiben ott rejlenek, mindenki tud a saját életéből példát mondani, ami segítségével megválaszolja ezeket a kérdéseket.
2013. augusztus 7., szerda
zene, tánc
Találtam még egy számot az idei nyárra, ami bejön:) Olyan táncra buzdító ritmus:
2013. augusztus 6., kedd
megvan
Írtam korábban, hogy keresek egy dalt, igaz még csak ötlete se volt senkinek, vagy nem osztotta meg, de végülis sikerült megtalálnom, ugyanis megint hallottam a rádióban. Nem egy új szám, de eddig nem figyeltem fel rá, viszont amikor legutóbb hallottam, akkor fogékony hangulatban voltam az ilyen típusú dalok iránt, ez lehet az oka, hogy megfogott.
Zsédenyi Adrienn - Más világ:
2013. augusztus 3., szombat
kolis rémélmények
Nem sűrűn találkozok olyanokkal, akik azt mondanák, hogy ők voltak kolisok, pedig emlékeim szerint azért elég sokan voltak azokban a koliban, ahol én laktam.
Igazából ahogy idősebb lettem egyre kevésbé volt zavaró, és egyre kevesebb kellemetlen élményem kapcsolódik hozzá, de annak idején, amikor általános iskola után koliba kerültem, mert közel másfél órára volt a suli a lakhelyemtől, hát igen, ez a vidékiség átka, akkor egyrészt nagyon utáltam, hogy nem lehetek otthon, hogy idegenek között kell lennem, habár ez utóbbi nem volt igaz, mert az egész koliban a mi falunkból voltak a legtöbben, nagyjából minden negyedik ember onnan jött, ahonnan én, és persze egymást ismertük is hisz, habár nem egy évfolyamra jártunk, de akkor is már találkoztunk általánosban is. Szóval, habár elég sok ismerős arc volt, valahogy mégsem szerettem ott lenni. Én alapvetően egy félénk, visszahúzódó fiú voltam, és mint minden elsőst, minket is persze piszkáltak a nagyok, hogy egész pontos legyek a 10-esek, és azok közül is azok, akiket pont ismertem. Fura mód a legerőteljesebb konfliktusba azzal a sráccal kerültem, akire kvázi rá lettem bízva, hogy figyeljen oda rám, hisz ő már ismerte a módit, a szüleink meg egy baráti körbe jártak. Az iskolai év elején nem még más célpontja volt, hónapokig őt piszkálta, viszont a tanárok úgy döntöttek, hogy átrakják őt másik szobába, aztán a másik elsőst is piszkálták kicsit, én inkább már csak a második félévben kerültem sorra. Kedvenc elfoglaltságuk az volt, hogy elvették a ruhámat, egyik este ezt odáig vitték, hogy az alsóm is elvették, azt ami rajtam volt, és én ott kuporogtam a szoba végében, ők meg csak röhögtek, és én hiába kértem, nem akarták visszaadni, persze mindez már villanyoltás után, ez addig ment így, amíg a szomszéd szobában lévő egyik srác meg nem unta, és a dühtől már szinte sírva úgy kiosztotta őket, hogy attól megszeppentek, visszaadták. Az, hogy erre ennyi év után is emlékszem azt bizonyítja, hogy azért nem múlt el nyom nélkül.
Másik eset, amire már nem is emlékszem, hogy hogy történt, de kiszakították a szabadidő nadrágom, és mivel elég problémások voltak egyfolytában, így ennek is gyorsan híre ment, túlképp szerintem így belegondolva utólag szexuális zaklatásként lett előadva, mert behívtak az igazgatói irodába, és maga az iskola igazgatója kérdezte meg, hogy igaz-e, hogy a nadrágom az ágyékomnál lett kiszakítva. Hát nem volt igaz, annál kicsit azért lejjebb.
Az év vége előtt szinte pár nappal aztán eljutottunk odáig, hogy szétköltöztettek minket azonnali hatállyal. Ennek oka az volt, hogy a tanuló szobába, "csak poénból" úgy meglöktek, hogy a székemmel hátraborulva beütöttem a fejem egy szegbe. Persze ezt látták mások is, így pár perc múlva már a feje tetején állt az egész koli.
Igazából ez volt az egyetlen olyan év, amikor ilyen zaklatás történt, a következő évtől, pedig még mindannyian kolisok voltunk, már egész normálisan kijöttünk egymással.
Így 17 évvel később eljutottam oda, hogy születésnapján annak a bizonyos srácnak boldog szülinapot kívántam, ő megköszönte, de vagy 10 évig látni se akartam, és ő se kereste a társaságom. Igazából nem egyedül ő csinált mindent, de ő volt a főkolompos.
És, hogy ez most hogy jutott eszembe? Hát erről.
egy kis zene
Máshoz úgy sincs kedvem, meg ihletem sem.
De ez a zene jó:)
Megjegyezném Melanie C az évek alatt igazán nőiessé vált szerintem.
De ez a zene jó:)
2013. augusztus 1., csütörtök
keresem
Azt a dalt, amely szövege körülbelül a következőről szól. Elhagyja a lányt a barátja, és azt mondja, hogy hiába jönne már vissza hozzá, már nem találná azt az ártatlan kislányt sehol, az örökre elveszett. Meg valami szobába zárva dolog is van benne. A szám egyébként magyar. Mond ez így valakinek valamit?:) Ja s rádióba hallottam a minap, szerintem új, de nem biztos. Nő énekli, kicsit olyan Zsédás a hangja:)
2013. július 30., kedd
sör
Eljutottam oda, hogy lassan kezd tetszeni a sör íze, habár még csak az ízesített, és még abban is fölöslegesnek tartom a sört:D, de lassan eljutottam oda, hogy megiszom:) Persze ez még nem igazán az a férfias sörözős dolog, habár sörhas per pillanat, habár remélem nem sokáig de megvan.
2013. július 29., hétfő
rossz
Amikor újra egyedül töltöd az estét, mert elutaztak a vendégek.
Könnyű elszokni az esti magánytól.
Könnyű elszokni az esti magánytól.
2013. július 25., csütörtök
férfi műugrás
Lássuk be, fantáziaindító sportág...
2013. július 24., szerda
hátha valaki tudja
Az mtv-n reklámozták a Bosszú második évadjának záró részeit, melyet egy régi, vagy legalábbis régebbi dal, egy amolyan melankolikus nóta szól. Nem hallotta véletlenül valaki? Nem tudja mi az a dal? Mert tutira ismerem, csak a dallama van meg a fejemben, a szövege nem, és a címe sem. Szóval ha valaki tudja árulja el.
2013. július 23., kedd
a nyár slágere: Marina and the Diamonds: How to be a heartbreaker
Azt hiszem megtaláltam azt a számot, ami számomra az ide nyár egyik slágere. A rádióba hallottam már párszor, és tetszett, aztán rákerestem.
Miután rátaláltam a klipjére kicsit elcsodálkoztam, hogy még senki nem tette közzé a sok félmeztelen pasira hivatkozva:)
árulja már el valaki
Hogy miért írja az RTLKlubon már órák óta, hogy:
"De legyen már puha, "
Órák óta akárhányszor oda kapcsolok ez van kiírva, mint egy filmes feliratból ott ragadt szöveg. Biztos nagyon kemény az aminek ennyi óra se elég, hogy megpuhuljon végre, de ha elárulnák, hogy mi kell megpuhuljon, talán még segíteni is tudna valaki...
2013. július 21., vasárnap
szív alakú
Szív alakú izzadságfolt volt az egyik velem szembe futó ember mellkasán. Hogy lehet olyat izzadni? :)
Utazásról
A bomba hatása a következő lett: Az 4-5 vagonos IC-ről Szolnokon átszálltunk egy 2 vagonos személyvonatra, mellyel átmentünk a Tiszán, Szajolba buszra ültettek minket viszonylag hamar, csak néhányan voltak elégedetlenek. Persze az ültetés itt már kicsit túlzás volt, mert a vonaton is már álltam, a buszon se volt ez másként, holott sok busz volt. Majd átmentünk Fegyvernekre, ahol az állomásfőnök mondta, hogy kb 40 perc múlva jön majd szerelvény. Közben, míg mi a buszokon utaztunk, kiszedték a bombát, és újra indult a forgalom, csak valahogy elsőre Pest felé tartó vonatokat engedték. Mi meg élveztük a fa árnyékát a fegyverneki állomás mellett, de volt aki a pottyantós budit is megtalálta, mint az állomás mellékhelyiségét. Majd bemondták, hogy nemzetközi gyors jön, ami megáll most itt, hogy felszedjen minket, meg amúgy mindenütt, de aki nem fér fel rá, az se aggódjon, mert 5 perc múlva jön a következő, és kb 20 perc múlva jön olyan is, ami közvetlen, azaz újabb átszállást nem igénylő járat Debrecenbe. Én az elsőre szálltam fel, természetesen állni kellett, de nekem az jobb volt, mert így én már nem szálltam át újra. De Püspökladányba bevártuk a debrecenit is, amelyről kiderült, hogy egy IC, amely a torlódás miatt személyvonatként közlekedik. Így én 3, a mellettem lévő utas, aki Szoboszlóra utazott 4 átszállással jutott el, úgy, hogy ő az egy órával korábbi IC-vel indult, mint amivel én.
Eredetileg nem efféle kalandokra gondolt egyikünk sem, amikor kifizettük a helyjegyeket. No és az a két néni sem, akik egyikük unokájának esküvőjére tartott, amiről persze, legalábbis a szertartásról egész biztos, hogy lemaradtak.
Egyébként az értelmesebb utasok nem a MÁV-ot hibáztatták, mert ez tényleg nem rajtuk múlt.
2013. július 20., szombat
Nyugati pillanatok
Láttam egy idős házaspárt a pályaudvaron egy padon a szendvicsüket ették. Egyszerre volt megható, sajnálatot ébresztő, szép. Megható ahogy egymás mellett ülve ettek, harmóniában, valószínű több évtizede együtt. Szép az amit a látványuk sugárzott. Sajnálatot pedig az ébreszt, hogy saját szendvicsüket majszolták görnyedten, pedig egyáltalán nem biztos, hogy azért, mert csak ezt engedhetik meg maguknak, lehet egyszerüen csak ezt szeretik.
Már a nyugatiba közölte a kalauz, hogy nem lehet tudni mikorra érünk haza, mert reggel bombát találtak Szajol után és annak eltávolitásáig bizonytalan a közlekedés, mert ott ugyan átülünk buszra, de nem tudni, hogy a túl végen lesz e másik szerelvény. Hát igen, még mindig kísért a múlt, a háború, pedig már több,mint 70 éve.
Már a nyugatiba közölte a kalauz, hogy nem lehet tudni mikorra érünk haza, mert reggel bombát találtak Szajol után és annak eltávolitásáig bizonytalan a közlekedés, mert ott ugyan átülünk buszra, de nem tudni, hogy a túl végen lesz e másik szerelvény. Hát igen, még mindig kísért a múlt, a háború, pedig már több,mint 70 éve.
2013. július 19., péntek
tériszony
Nem tudom miért, de annak ellenére, hogy félek a magasban, mindenhová felmászom, mindenre felülök, így sikerült ma az Erzsébet téri óriáskerékre is. Meg is kérdezte a barátom, amikor látta, hogy hogy kapaszkodom ahogy megyünk felfelé, és megállunk a magasban, hogy végig így akarok kapaszkodni? Hát nem is tudom, eltelt kis idő, mire szét mertem nézni, és legszívesebben a mellettem forgó és fényképező másik párt odaragasztottam volna, hogy ne ficánkoljanak annyit, mert mozog az egész, és az rossz.
Igazából szép volt, és meglepő, hogy mennyire egyenmagas a belváros, és a város nagy része, messzire el lehetett látni. de nagyjából ugyanannyira, mint a bazilika tetejéről, mert az ottani kilátó kb ugyanolyan magasnak látszott a kerékből.
ti hová mentek szívesebben vissza?
Abba a boltba, ahol ugyan megkapsz mindent, de a heti minimum egy vásárlás ellenére is még mindig magázódnak, vagy oda, ahol habár még nem is találkoztál az eladóval, máris tegez.
Nekem ez utóbbi szimpatikusabb. Márcsak azért is, mert ott legalább kevésbé érzem magam öregnek:)
sokkoló élmény?:D
Ma reggel munkába menet a vonaton velem szemben ülő lánynak láttam a bugyiját, amikor készült felállni. Hát nem is tudom, hogy fogom kiheverni a látványt:D
Na jó, nagyon könnyen:)
Na jó, nagyon könnyen:)
rózsaszín boxer
A minap sógornőmmel és tesómmal egy kirakatnál álldogálva azt beszéltük éppen az ott kirakott színes fehérneműk láttán, hogy a rózsaszín boxer azért elég merész, mire odajött édesanyám, és megszólal, hogy a németeknél a férfiak nyári divateleme a rózsaszín sál, szóval mi van abban, hogy rózsaszín boxer, attól nem lesz kevésbé férfias valaki. Na erre mit ad Isten, ma elteker mellettem egy félmeztelen srác, rózsaszín rövidnadrágban, kezében rózsaszín pólóval, és mivel félmeztelen volt kikandikált az alsója is, ami szintén rózsaszín volt.
2013. július 17., szerda
csakúgy
Az embernek három korszaka van: ifjúság, felnőttkor és a "remekül nézel ki".
2013. július 16., kedd
dohánybolt
Tegnap és ma is azon gondolkodtam, hogy vajon mit gondolnak a külföldiek a trafikjainkról? Hisz azt, hogy nemzeti dohánybolt nem értik úgyse, hogy mit jelent, csak azt látják, hogy el van sötétítve, és 18-as karika van rajta, kb ezt bírják megfejteni. Lehet azt hiszik, hogy szexshop:), és ha igen, akkor milyen perverz kép alakulhat ki bennük rólunk, hogy forgalmasabb helyeken szinte át lehet látni egyiktől a másikig.
Habár ha meztelen nők sétálnak, mint azt mostanában hallani forgalmas utcákon, akkor szerintem ez már nem oszt nem szoroz.
Ettől függetlenül egy fényképet megmutatva a dohánybolt külsejéről megkérdezném a turistákat, hogy mit gondolnak mi ez:)
2013. július 14., vasárnap
a hétvége legjobb megállója
A hétvégén elég hosszan sikerült vonatoznunk, olyan helyeken jártunk, ahol még nem, és olyan megállókat láttunk, amiket még nem. A legjobb megállónév Erdőszél volt, mely egy erdő széle volt tényleg.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)