2017. július 29., szombat

2017. július 19., szerda

szülinap

Mi minden szülinapos ismerősömnek ugyanaz a keresztneve, mint az enyém. Vicces

Amikor 1.

Mész az üzletben a sorok közt és az egyik sorban megállapítod, hogy mmm, milyen finom illat van, megnéznéd azt a pasit, aki így illatozik, majd 10 perccel később az utcán mész már a hónod alatt egy csomag toalettpapírral, s egyszercsak ráeszmélsz, hogy a finom illat amit egy pasinak tulajdonítottál és beleszerelmesedtél picit az illatba, az a wc papír illata.

2017. március 27., hétfő

ha egy vitának

Ha egy vitának csak az a célja, hogy ne legyen igazad, akkor jobb ha csendben maradsz, és nem szólsz bele, hisz semmi értelme leállni azzal vitázni, aki úgy változtatja az álláspontját, hogy az mindig ellentétes legyen a tieddel, pedig a beszélgetés kb úgy indult, hogy neki adtál igazat.

2017. március 26., vasárnap

Sad song

Napok óta ez a dal van a fejemben, szinte már dúdolom, pedig én olyan nem igen szoktam.

1.

Évekkel ezelőtt azért kezdtem el blogot írni, mert úgy éreztem, hogy nincs kinek elmondanom bizonyos dolgokat, vagy akinek tudnám, annak nem feltétlen akarom századjára is elszajkózni, úgyis tudja anélkül is, viszont nekem valahova ki kell adni a fölösleges frusztrációt, azt hiszem kezdem magam hasonló helyzetben érezni, nem akarom a társaságom rátukmálni másokra, nem akarok mindig én lenni aki kezdeményezi a beszélgetést, mert én vagyok az aki jobban unatkozik, vagy jobban vágyik az után, hogy valakivel kicsit beszélgessen. 
Akkoriban elég sok változás volt az életemben, elég sok minden megbolydult körülöttem, most azért talán nincs így, és talán csak a sorozat miatt amit nézek, de úgy érzem a lelkem háborog, persze a sorozatnak valamiféle happy endje azért lesz, és lehet akkor én is megnyugszom, de addig még van. 
Mindenesetre úgy gondolom, hogy itt az ideje újra személyes bejegyzéseket tennem, kiírnom magamból bizonyos dolgokat, amit nem baj, ha nem olvas senki, nem is kell, hiszen talán azért is gondoltam, hogy merek írni, mert azt gondolom nem jár már erre senki, max egy két kereső robot. 
Itt a tavasz, jó idő van, örülni kéne és boldognak lenni, mégis úgy érzem én inkább kicsit bezárkózom, inkább befele fordulok. Nem is tudom mikor csináltam utoljára olyat, hogy kijelentkeztem a facebookból, ma megtettem, szóval még nem tudom igazából, hogy mi, de valami van.

2017. február 14., kedd

Áramszünet

Nagyon rég nem volt ilyen élményem, de most közel két órát nem volt áram, és a fűtés is leállt, szóval a hűtőben lévő kaját se féltettem, mert ha kezdett volna nagyon meleg lenni a hűtőben, engedtem volna be hideget a lakásból, kint pedig olyan köd, hogy egyébként se lehetett volna látni semmit, gondoltam is, hogy az áram is ezért nem talált ide, nem látta az utat a ködben.
Egyébként a sötétben elemet tenni a lámpába nagyon izgalmas... és olyan nyüzsgés volt a lépcsőházban, mint még soha, a vaksötétben. 

2017. január 27., péntek

vajon?

Amikor az orvos azt mondta kerüljem a fűszeres ételeket és az édességet amíg beteg vagyok, akkor ha közben az ágyban fekve olyan sorozatot nézek, amiben egyfolytában csokis sütiket esznek a szereplők, vagy csokikat, bombonokat, akkor normális vagyok? :D vagy a láz már elvitte az eszem?

2017. január 25., szerda

az elsőről ez jutott eszembe

Igaz csak holnap van, de az időeltolódás miatt már ma elkezdhetjük ünnepelni :)

2017. január 22., vasárnap

klopfoló

Sikerült már valaha tönkretennie valakinek egy klopfolót? Hát ha nem, tőlem lehet tanulni, nekem sikerül, pedig nem csináltam más vele, csak rendeltetés szerint használtam, majd betettem a mosogatógépbe, hogy elmossam. Na valószínű ezt nem kellett volna, mert a fa része így szétrepedt és a fém potyolófejek leestek róla...

2017. január 21., szombat

munkahelyi liftek

Valahogy az utóbbi időben önálló életet élnek a liftek a munkahelyen, arra mennek, amerre kedvük van. Ezen a héten 3-szor jártam úgy, hogy a lift kis kitérőt tett az úticélom előtt. Először pl fel akartam menni a nyolcadikra, ehelyett, azt elfelejtette, és levitt a földszintre, ott kiszálltam, de aztán csak felmentem vele. Másodjára egy másik lift szintén levitt a földszintre, majd ki se nyitva az ajtaját vitt fel a nyolcadikra, de ez legalább nem felejtette el hová tartok. Aztán harmadjára a másodikról fordult vissza elfelejtve, hogy hová tartok, és visszament velem a földszintre egy harmadik lift. Nem is tudom, már szinte félve szállok be a liftbe bent, mert ki tudja hol kötök ki velük.

2017. január 6., péntek

Adideaztnemadom

Ez nem egy hivatalos Adidas reklám, habár ott van a végén a logó, de egy szép kisfilm: