talpalatnyi természet

Még a városban is egy kis parkos részen is mennyi élet van. Elég egy kis zöld, és már ott is vannak a madarak, a bogarak, ténykednek a hangyák a talpunk alatt, a növényeken pókok szövik hálójukat, a katica felmászik a növény tetejére, és onnan száll el. Egy egész kis világ hever a lábunk alatt, előtt, amely az ott élők számára kerek és egész, és nem is vágynak lakóik messzebbre, csak mi látjuk azt a világot kicsinek, a mi méreteinkhez képest kicsi csupán.

Vajon a lakóik tisztában vannak azzal, hogy egy városban laknak, hogy mesterséges környezet veszi körbe őket?

És a katica miért mászik fel a fűszál tetejére, mielőtt szárnyra kap?

álmaimban

Elképzelem, ahogy egy szép kertes házban éldegélek a párommal, és együtt nevelgetjük gyermekeink.

vándorlás

Azon gondolkodom, hogy miért van az, hogy majdnem minden húszas vagy harmincas éveiben járó fiatal gondolataiban felmerül, hogy mi lenne, ha külföldön folytatná, kimenne dolgozni, élni, és többet vissza se nézne. Mitől olyan szörnyű ez az ország, amitől annyi ember gondolkodik, hogy megtegye a nagy lépést?

Mások-e a motivációk most, mint voltak mondjuk a '80-as években Erdélyben? Sokan nyilván rávágják egyből, hogy igen, természetesen mások, vagy hogy össze se lehet hasonlítani a két inditatást, de én nem vagyok erről meggyőződve.

Ha egyszer valaki kimegy, az vissza is fog jönni? Vagy ha már kiment ide többet vissza nem tér? Ha úgy van, akkor haza jönne, vagy inkább elmenne egy harmadik országba? Aki már egyszer váltott az könnyebben vált újra?

Szóval ilyesmiken gondolkodom, és lehet hogy egy kicsit jobban bele fogom ásni magam a témába

a kikiáltó

Van a városban, ma a Ferenciek terénél volt pont, de én már másütt is találkoztam vele, szóval van egy ember, aki a fesztiváltok műsorát ajánlgatja egy műsorúság formájában. Mindehhez van egy olyan orgánuma, ami miatt tényleg az jut róla eszembe, hogy annak idején mentek és kidobolták a híreket.

Egyébként valami ilyesmit mond: itt a nyári fesztivál műcor. Ez az utolsó szó tuti, mert ezt mindenki megjegyezte, még a mozgólépcsőn lefelé is erről beszéltek, de az előtte lévő részt lehet nem pont így mondja.

Ti találkoztatok már vele?

régi emlék

A hétvégén hallottam egy mese zenéjét, ami gyerekkorom vasárnapjainak szerves része volt, akkoriban volt Disney délután az mtv-n. És közben azon gondolkodtam, hogy vajon van olyan korombeli aki ne tudná ha nem is tökéletesen, de akár a mai napig is elénekelni pl a Kacsamesék főcímdalát?

a lényeg

 
Egyébként van olyan pólóm, amit azért szeretek, mert úgy nézem, mintha lenne alakom, pedig nem is:) Erről a képről ez jutott eszembe.

az mit jelent?

Ha azt írja ki a kijelző, hogy a következő szerelvény érkezéséig hátra lévő idő 3:30, majd ez 4:00-re módosul, és utána újra 3:30-ra?

Azt, hogy a metró, vagy a vezetője még nem tudta eldönteni, hogy melyik irányba akar továbbhaladni?

honnan lehet tudni...

hogy egy pasi boxert hord?

Persze anélkül, hogy levetkeztetnéd.

Szerintem onnan, hogy amikor feláll, akkor szinte minden egyes alkalommal elkezdi a szárát igazgatni, persze ruhán keresztül.

éljen éljen

Újra működik a statgép, és már majdnem jól a blog is, persze még nem látszik mi a legolvasottabb, de már nem nullás a statisztika, és az elmúlt hetekre is vannak adatok, és a statisztikában én már látom, hogy honnan jönnek mit olvasnak akik erre járnak, tök izgi!!!

#1112

Tök rendi volt az idő, csak akkor szakadt az eső, amikor kijöttem a munkahelyről, és persze, hogy nem volt nálam esernyő, minek, elvégre mára még jó időt mondott, aztán itthon, már nyoma sem volt az esőnek, pedig direkt busszal jöttem, mert akkor csak 100 métert kell áznom, és nem 10 percet. Aztán meg most is kibírta amíg megint hazaértem és csak utána kezdett elszakadni, dörögni villámlani szinte már nappali fényt adva, miközben kiment a közvilágítás, de én már itthon vagyok azám.

tejszökőkút

És akkor veszem ki a tejet a hűtőből, mire az mind a két oldalán elkezd sugárban kilövellni, ahelyett, hogy kijönne. Na jó, az addig rendben van, hogy jól érzi magát a hűtőben, és nem akar kijönni, de azért miért kell összekoszolni az egész hűtőm? De én voltam az erősebb, azért is kivettem, és öntöttem magamnak belőle.

a receptek

A receptek olyan fölöslegesen korlátoznak fantáziám, és kreativitásom kamatoztatásában, amikor főzök, hogy nem is használom őket! Na jó, csak lusta vagyok előszedni őket, meg utálom azt is, hogy folyton kiderül, hogy valami még hiányzik hozzá.  Így inkább szabadon alkotok, amivel csak egy aprócska gond van, hogy kóstolgatni se szeretem az ételt amikor félig meddig van kész, így aztán az ételeim néha kissé íztelenek, kicsit mindig után kell fűszerezni. Viszont a húslevesem igazán finomra sikerült, azzal nem kell semmit sem tenni.

Picture it: Duna-part

A Nap eltűnik a túlparti hegyek háta mögött, az égen a felhők még vöröslenek, majd átmennek sötét kékbe. A folyó felett szél lengedez, s hozza a partra is a víz illatát. A parton állva nézem a nyugodt vízfelszínt és szemben a szigetet. Fejem fölött repülők haladnak, a fákon madarak hallatják hangukat, a vízen kacsák úsznak el előttem, s ahogy odább haladnak mellettem a kis öbölben felzeng a béka kórus. Közben a kakukk hangját felváltja a távolban haladó komp zaja. Nyugalom van, mely jót tesz a léleknek, érezni a fű, a fák és a víz illatát, mely megnyugtató és merőben más, mint a város.  Azonban erre a nyugalomra nem csak én vágyom, minek következtében szinte nincs is olyan hely vagy pillanat, amikor látótávolságban ne lenne legalább még egy ember. A csendet, a természet csendjét időnként megzavaró emberi hangok és kutyaugatás ellenére mégis a béke jellemzi a helyet. Úgy eltelt egy óra, hogy azt szinte észre se vettem.