2014. november 29., szombat

Ne nézd a telefont evés közben!

Ha már tegnap a metrón babráljuk a telefont volt a témám, akkor egy kapcsolódó mókás videó. Elég jól érzékelteti a függőségünk a telefonunkhoz:)


2014. november 28., péntek

olvasási szokások

Állítólag az emberek ma 3x annyit olvasnak, mint 30 éve, viszont mégis kevesebb könyvet, mint annak idején. Lehet benne valami, hisz mennyit kell olvasni munka közben mindenféle dokumentumot, e-mailt, stb.

21. században a metrón

Ahogy jöttem ma a metrón azt néztem, hogy a velem szemben üllők mindegyike kezében mobiltelefon volt, és azt babrálták. Ilyen a modern világ. 20 éve vajon mindenki kezébe könyv lett volna?

2014. november 25., kedd

mobilitás kiállítás

A hétvégén unokatesómmal elmentünk, én kicsit tartottam tőle, hogy majd unatkozni fogok, mert azért annyira nem vagyok otthon a kocsik világában, hogy hosszan lekössön, de végülis elég jól elvoltam. Kicsit bosszantott, hogy a legtöbb kocsiba alapból nem rám van szabva a vezető ülése, persze lehet állítani rajta, de az se az igazi, hogyha én elférek, akkor mögöttem már senki. Ettől függetlenül voltak szép és tetsző modellek is, de ne kérjétek, hogy felsoroljam, mert nem jegyeztem meg a pontos nevüket, viszont az Infiniti, amiről még soha nem hallottam, a Citroen, és a Skoda is jelen volt olyan modellel, ami tetszett. A Skoda teljes üvegtetős modelljébe viszont nagyon szívesen utaznék, az érdekes lehet, a Citroennek pedig a formabontó megjelenése jött be. Azt viszont megállapítottam, hogy a sportkocsik nem bírnak megfogni. A Jaguár viszont alacsony emberekre van szabva belmagasságügyileg, viszont simán én nagyon ügyesen elől valaki rámzárta az ajtót, úgyhogy ahogy annak a rendje és módja, sikerült beszorulnom a kocsiba. Ha a gyerekeken nem is, de rajtam kifogott a gyermekzár.
Viszont egy gondolat fogalmazódott meg bennem körbenézve, hiszen ez azért egy pasisabb program volt: pasi hegyek, hova legyek:D

2014. november 24., hétfő

amikor lenyúlják a törölköződ

Történt ma velem, hogy mire kijöttem a termál medencéből, ahol úszás után ejtőztem kicsit a törölközőmnek lába kélt, valaki valószínű összefogta a sajátjával, vagy annyira megtetszett neki, hogy nem bírta ott hagyni, mert pont hiányzott a készletéből egy olyan törcsi, aminek különös ismertető jele, hogy nem bír túl sok vizet felitatni. Mindenesetre ott voltam csurom vizesen, és nem volt mibe megtörölközzek. Elzarándokoltam a recepcióhoz, hátha valaki leadta már, de nem jártam szerencsével, elmentem zuhanyozni, hátha addig leadják, de még akkor sem került elő, így aztán kaptam egy kincstári lepedőt, amibe megtörölközhettem, teszem hozzá jobban itatta a vizet, mint az elveszett törölköző, és teszem hozzá amúgy két másik törcsit is leadtak, és még színben is passzolt az enyémmel, csak egyik se az enyém volt. Szóval kicsit azért bosszankodtam, habár vicces volt lepedőbe törölközni. Egyébként évek óta járok ide, és még soha nem jártam így, szóval nem egy jellemző esemény szerencsére.

2014. november 21., péntek

ma

Ma délután ahogy mentem az utcán egyszer csak egy puffanást hallottam a hátam mögött, és ahogy hátra néztem, hogy mi volt az a zaj, látom, hogy két kocsi áll keresztbe az úton, összekoccantak, és még az volt az érzésem, hogy mozognak is picit. Nem tudom, nem láttam és elképzelni sem tudom, hogy hogy tolta meg egyik a másikat, mindenesetre egy picit ahogy az összes gyalogos is, megálltam, és figyeltem, próbáltam felmérni, hogy mit is látok. Aztán kiszálltak a vezetők, két nő volt, és az egyik láthatóan fájlalta a karját, viszont, láttam, hogy szerencsére komolyabb baj nem történt, így elindultam, azonban így is, már csak a tudat, hogy mit láttam rossz érzést keltett bennem.

2014. november 20., csütörtök

Benji

Nem nézem az X-faktort, viszont mégis elért hozzám, és azt kell, hogy mondjam, megfogott valami ebben a srácban. Lehet persze, hogy nem csak a hangja fogott meg, hanem az a kicsit talán bele is magyarázott szomorúság, amit többször is megjegyeznek az értékelésben a mentorok, és hát egy jóképű srácról van szó, legalábbis szerintem. Ha meghallgatjátok a dalait, főleg ezt a kettőt, akkor ti mit gondoltok róla?


2014. november 18., kedd

á

Amikor 11 óra munka után még azt se érzed, hogy megérte ennyit benn lenni és úgy jössz haza, hogy legszívesebben ordítanál, törnél zúznál, vagy hisztiznél, ugyanakkor egy ölelés az amire valójában vágysz. Na így érzem magam most.

elnökválasztás

Mindenütt azt olvasom, hogy meglepő eredmény született a román elnökválasztáson. Meglepő, mert az esélytelenebbnek tartott, az első fordulóban egyébként második helyet elért jelölt nyerte meg a második fordulót. És meglepő talán azért is, mert egy erdélyi szász nemzetiségű ember lesz ezáltal a román elnök, no meg azért is mert olyan réteg vált aktív szavazóvá, akik egyébként nem nagyon vonódnak be a politikába, ahogy az egyik helyen olvastam a facebook generáció szavazta meg, egyébként a részvételi adatok is szokatlannak hatnak számomra a térségben. Az is szokatlan benne, hogy olyan ember lett a győztes, aki habitusát tekintve valami egész mást képvisel, mint amit megszoktunk a politikusok esetén. Ti el tudnátok képzelni hogy ehhez hasonló esemény történjen nálunk?  

2014. november 16., vasárnap

olvasom

Hogy az van, hogy már a törökök is jobban élnek mint mi, legalábbis több pénzből tudnak gazdálkodni, és egyre jobban szakadunk le Európától. Na ilyenkor van az, hogy picit elgondolkodom, hogy biztos itt szeretnék én élni, biztos, hogy jó nekem itt? Mondjuk miért is csodálkozom, amikor a fizetésem hosszú évek óta stabil, ugyanakkor ez az árakról, és a forint árfolyamról nem épp elmondható...

2014. november 15., szombat

amikor megborul a program

Tegnap tök örültem, hogy pont elértem a vonatot hazafelé, és találtam is ülő helyet rajta, és jól haladtunk, és már terveztem miket fogok csinálni az alatt a pár óra alatt amit otthon töltök, és hogy kell vissza indulnom, amikor egyszercsak megállt a vonat az egyik állomás bejáratánál, pont az előző megálló előtt, mint ahol én le szoktam szállni, de ha legalább abba a megállóba bemenetünk volna, onnan már haza gyaloglok, de nem, ott álltunk fél órát, már fejben húztam ki az elvégezhető feladatokat, már azon töprengtem, hogy szóljak-e hogy nem fogok időben odaérni az időpontra. Aztán szóltam is, hogy nem tudom mikor érkezem, de azt mondták semmi gond, megvárnak. A többi itthoni programot is lemorzsoltam, hogy viszonylag időben tudjak vissza indulni, már ahogy mennek a vonatok, mert azok nem csak kifele jártak érdekesen, de befele is. Hiába néztem meg a neten a menetrendet, mégis 20 percet ültem az állomáson, mert még a késést se tudják pontosan megbecsülni. De végülis azért csak beértem a búcsúbulira, és közel sem utolsóként. Most úgy éreztem, hogy jól ellennék máskor is egy-egy lazulósabb estén.

Válaszd a szabadságot

Nekem tetszik mind a kisfilm, mind amiről szól, mind pedig az új firefox funkciók.

2014. november 12., szerda

még emésztem

Ma kaptam egy olyan levelet, amelyben többek között azt írták le, hogy szakmailag felelőtlen vagyok és amúgy a felsőfokú tanulmányaim során sem ragadt rám semmi, mert akkor tudnám, és mindezt azért mert pont akitől kaptam annak próbáltam segítségére lenni érveimmel.
Dehát úgy kell nekem, ha nem bírom megtanulni, hogy a munkahelyen nincs helye a segítségnyújtásnak, ha nincs ez benne a munkakörödbe.

2014. november 11., kedd

anno vala

Szeretnék ide lejegyezni néhány régi történetet, ami kicsit azt hiszem a kort és a helyet is jellemzi, ahol akkor éppen éltünk. Köztük az első, amit nem is olyan régen hallottam édesanyámtól újra. 

Réges régen, amikor még kisgyerek voltam bizony gyakran előfordult, hogy hosszú sorokat kellett kiállni, hogy élelemhez jusson az ember. Akkoriban nem azért voltál nehéz helyzetben, mert nem volt elég a fizetésed a megélhetésre, mint az manapság előfordul sajnos, hanem azért mert a boltban nem lehetett kapni semmit, szó szerint üres polcok fogadtak, és mindenki minden sorba beállt, mert még a wc-papírért is sorba kellett állni. Egyik ilyen sorbaállásnál amikor mi otthon voltunk tesómmal és a szüleink beálltak tojásért, ugyanis személyenként adtak 11 tojást, addig amíg a készletből futotta. Azonban úgy esett, hogy előttük elfogyott a tojás, miután aznap már órákat álltak sorba, részben ebbe a sorba, nem csoda hogy kicsit bosszús volt édesanyám. A sorban előtte az egyik szomszédasszony állt a két kisgyerekével, így ő kapott 33 tojást, és abból átadott 11-gyet nekünk, így lett nekünk is 11 tojásunk. 

Egyébként ebből a kiszámíthatatlanságból és tervezhetetlenségből adódóan volt olyan, hogy addig addig óvtuk az utolsó darabokat, hogy mire fel akartuk használni, már megromlott és nem lehetett.

2014. november 10., hétfő

devizahitel

Egyszerűen nem is értem, hogy gondolhatja ezt bárki is komolyan, hogy is lehet így segíteni a "szegény" devizahitelesen? A 180-as és 250-es fix árfolyamos végtörlesztésnél is azt láttuk, hogy aki úgy végtörlesztette hitelét, hogy azt egy másik hitellel váltotta ki, csak ezúttal forint alapúval, annak általában már azon az árfolyamon sem érte meg az átváltás, mert amit megnyert az alacsony árfolyamon, azt elvesztette a magasabb forintkamatokon, és a törlesztőrészlete se lett kevesebb, sőt, több. Na akkor, ha most meg 256 és 309-es árfolyamon számolják át a hitelüket egy a jelenleginél olyan 2%-kal magasabb kamatú hitelre, akkor mivel lesz könnyebb törleszteni a hitelt?  Ez egyetlen egy esetben tud olcsóbb lenni, ha arra számolunk, hogy a forint árfolyama kegyetlenül el fog szállni a jövőben, ha az árfolyam stabil marad, akkor nem lesz olcsóbb soha a hitel az átváltás után. Hát még ha azt is figyelembe vesszük, hogy a forint alapkamat jelenleg alacsony, mondhatni mélyponton van, viszont ez nincs kőbe vésve, tehát elindulhat felfelé, és akkor az a 2% is nőni fog, hisz akár az euró akár a svájci frank alapkamathoz nézzük, azok jóval kevésbé hajlamosak mozogni, mint a forint alapkamata. Az euró kamat 2009 óta nem volt 2% felett, és immáron olyan két éve 1% alatt van, a svájci frank kamata 2009 óta 0% körül mozog néha akár negatív értéket is felvéve, ami azért elég stabil és alacsony. Ehhez képest a forint kamata 2009-ben 10 %-on volt, utána indult el lefelé, habár 6% alá esve kicsit visszafordult és tulajdonképpen csak 2013-ban ment 5% alá, jelenleg 2% felett van picivel, hát ez azért még nem kifejezetten a stabil kategória.

2014. november 9., vasárnap

Nem mindig az segít, aki megengedheti

Megható video: 
Nem újdonság a tanúság, amivel ez a videó szolgál, az én életemben is volt már olyan, hogy onnan kaptunk segítséget, ahonnan nem is számítottunk rá. Attól, akinek magának sincs több, de mégis azt a keveset megosztja.

2014. november 8., szombat

Bruno Mars - Mary me

Ma kicsit érzelgős hangulatba voltam, és egymás után több eljegyzési videot is néztem, amely flashmob keretében történő lánykérésről szól, és ki tudja miért de meghatódtam amikor a lánykérés részhez értünk.

Az egész egy olyan videóból indult, ahol egy partin a vőlegény és barátai egy táncbemutatót tartottak, ott igazából nem is sejthette a barátnő feltétlen, hogy mire megy ki a játék.

Sok hasonló videó van, de talán a legérdekesebb ez, márcsak azért is, mert ez lehet az egyik legrövidebb jegyesség is egyben:

 

De ez sem rossz, aranyosak: 




2014. november 7., péntek

...

Felhívott ma az egyik kolleganő, hogy megyek-e a most délutáni búcsúpartira, amit egy korábban már kilépett másik kolleganő szervezett. Bevallom, így hogy itthon nyomom az ágyat el is felejtkeztem róla, hogy az most van. Sajnálom nagyon, hogy lemaradok róla, biztos jó lesz, és jó lett volna megint találkozni vele és kicsit beszélgetni, már amennyit egy ilyen helyen lehet, de sajnos ez most nem fog összejönni. 
Kicsit szellőztettem és ahogy kinéztem az ablakon láttam, hogy kabát elvétve van az embereken, és van aki rövidujjúban sétál, és azt még én is éreztem, hogy nincs hideg kint. Ez annyira Murphy, amikor én épp beteg vagyok, akkor egész héten kitűnő idő van, közel 20 fok, napsütés. Marad a jó idő jövő hétre is?

2014. november 6., csütörtök

helyzetkép

Lassan de biztosan gyógyulgatok, amikor visszamentem a hét közepén a dokihoz, akkor már antibiotikumot is kaptam, biztos ami fix. Közben bent a munkahelyen kirepült a hét közepén a második fecske és holnap kirepül a harmadik is, lemaradok róluk, de remélem nem arra megyek vissza, hogy közben lettek újabb fecskék.

2014. november 5., szerda

Valami igazán romantikus

Ez a kép azért olyan romantikus szerintem, mert olyan ideális, benne van minden, ami megtestesíti azt amit a társadalom belénk nevel amíg felnőtté nem válunk, és ezáltal vágyunk rá, ugyanakkor jelen környezetünkben ez oly messzi halovány égi tünemény még, olyan messze vagyunk attól, hogy ez megvalósuljon. Habár vannak már olyanok, akik egy párt alkotva közösen nevelnek gyereket kishaznánkban is, de olyanról még nem nagyon hallottam, hogy kézenfogva járnának az utcán a gyerekekkel maguk körül. Persze lehet ilyen, és lehet csinálnak is ilyet, csak én nem ismerek személyesen fenti leírásnak megfelelő párokat, hogy megkérdezhessem őket. De ha valaki ismer ilyet, vagy netán magára ismer a leírtakban, az kérem ossza meg, hogy rá jellemző-e ez az idillikus családkép:

Egy nap

Ez egy fura, megható, kissé elgondolkodtató, romantikus film a szerelemről. Két ember történetét ismerhetjük meg úgy, hogy életükből minden évben csupán egyetlen napot követhetünk nyomon, mindig ugyanazt a napot. Van, hogy semmi nem történik azon a napon, és van, hogy nagyon is lényeges történéseknek lehetünk szemtanúi.
A női főszereplő Anna Hathaway, aki bizonyára már mindenki jól ismer, míg a férfi főszereplő Jim Sturgess, hát akit én legalábbis eddig kevésbé ismertem, pedig hát elég helyes pasi, és már most hogy így rákerestem, rá kellett jönnöm, hogy láttam más filmben is. 
 


2014. november 4., kedd

orrcsepp

Van mostanában egy nagyon hosszú nevű orrcsepp, melynek úgy hadarják el a nevét és olyan hosszú, hogy nekem csak annyi marad meg, hogy valami muci. Ráadásul szélesvásznúra készítették a reklámot, így amikor kiírják a nevét akkor az én tévémen az eleje nem is látszik
Egyébként meg is jegyeztem valamelyik nap, amikor ez a reklám ment, hogy érdekes lenne, biztos okoznék egy két vidám pillanatot a patikában, ha beállítanék, hogy én valami mucit keresek, tudja, ami az orromba kell, ha náthás vagyok.

Nem tudom, azt gondolják, hogy ha kimondhatatlanul hosszú neve van egy gyógyszernek, akkor azt gondoljuk, hogy hatásosabb? Vagy tényleg statisztika bizonyítja ezt? 

A tökéletes párosítás

Az alábbi reklám jelent meg nálam, mely Géza bácsi csodás fogyását bemutató bulvárcikket ajánlja figyelmembe.
Hát mit ne mondjak, ha Géza bácsit magam elé képzelem, nekem nem ez a kép jelenik meg róla.



a köhögés

A köhögés olyan izmokat edz, amiket amúgy én magamtól nem  feltétlen, így már most érzem a nyakam, és néha a mellkasom is, nem lepődnék meg, ha párnap múlva izomlázam is lenne - és miközben ezt írtam rá is tüsszentettem. Azért ez egy átfogó és erőteljes izomátmozgatást biztosít gyakorlatilag az egész mellkasnak és a nyaknak, de azért lemondanék a köhögésről szívesen, inkább maradjak satnya, minthogy ettől legyek izmos.

És te szereted?

Találtam egy bejegyzést, igazából az fb-n ajánlotta valaki követői figyelmébe, a cikk címe: Te szereted a buzikat? Én biztos nem tudnék ilyen lazán fogalmazni, nem az én stílusom, de olvasni jó volt, szerintem vicces, és ugyan talán picit alpári a megfogalmazás, de lehet pont erre van szükség.

Szóval ajánlom mindenki szíves figyelmébe a fenti irományt.

2014. november 3., hétfő

kabát

Az fb-n feljött reklámban egy férfi kabátokat reklámozó link, nagyon jól kinéző kabátok, tetszenek nagyon, és nagyon jó az áruk is, olyan hihetetlen kategória, persze amerikai az oldal, tehát eleve itt már megakadtam és elbizonytalanodtam, de a legfőbb baj az, hogy azok a kabátok nagyon jól néznek ki, csak nem rajtam, mert attól hogy egy kabát szabása követi az ideális alakot, még a viselőjének nem lesz ideális alakja. A barátomnak van hasonló, és nagyon jól áll neki, dögös benne.

Ez az a fazon: 

Jó amikor a saját nyomorunkon tudunk nevetni

Na az internetadóhoz kapcsolódó alábbi videón lehet nevetni, mert vicces. Végülis Hofinak is ez volt a titka, nem? Ezen kívül ti tudtok még hasonlóan poénos videókat a témában?

De egyébként magyarul is meghallgathatjátok, és olvashattok is róla bővebben a 444!-en és a comment blogon.

az van

hogy sikerült megfáznom, vagy valami hasonló, és köhögök rendesen, meg belázasodtam, szóval nem is tudom hány éve nem volt már ilyen, de most betegszabin vagyok, és amire szintén ki tudja mióta nem volt példa, hogy éjszaka az ágyban teljesen pizsomában alszom, mert kivételesen jól esik.

2014. november 1., szombat

kilátszik

Mostanában folyton kilátszik a derekam, felcsúszik rajtam a ruha, mintha azt akarná, hogy vegyem le. Nem tudom, hogy vajon ha elfogyna a vitamingyűrű a derekamról, akkor is folyton felcsúszna? No ezt ki fogom próbálni, vagyis legalábbis megpróbálom kipróbálni. De ha akkor is mindig kinn lesz a derekam, akkor máshol van a hiba:D