Tegnap tök örültem, hogy pont elértem a vonatot hazafelé, és találtam is ülő helyet rajta, és jól haladtunk, és már terveztem miket fogok csinálni az alatt a pár óra alatt amit otthon töltök, és hogy kell vissza indulnom, amikor egyszercsak megállt a vonat az egyik állomás bejáratánál, pont az előző megálló előtt, mint ahol én le szoktam szállni, de ha legalább abba a megállóba bemenetünk volna, onnan már haza gyaloglok, de nem, ott álltunk fél órát, már fejben húztam ki az elvégezhető feladatokat, már azon töprengtem, hogy szóljak-e hogy nem fogok időben odaérni az időpontra. Aztán szóltam is, hogy nem tudom mikor érkezem, de azt mondták semmi gond, megvárnak. A többi itthoni programot is lemorzsoltam, hogy viszonylag időben tudjak vissza indulni, már ahogy mennek a vonatok, mert azok nem csak kifele jártak érdekesen, de befele is. Hiába néztem meg a neten a menetrendet, mégis 20 percet ültem az állomáson, mert még a késést se tudják pontosan megbecsülni. De végülis azért csak beértem a búcsúbulira, és közel sem utolsóként. Most úgy éreztem, hogy jól ellennék máskor is egy-egy lazulósabb estén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése