vándorlás

Azon gondolkodom, hogy miért van az, hogy majdnem minden húszas vagy harmincas éveiben járó fiatal gondolataiban felmerül, hogy mi lenne, ha külföldön folytatná, kimenne dolgozni, élni, és többet vissza se nézne. Mitől olyan szörnyű ez az ország, amitől annyi ember gondolkodik, hogy megtegye a nagy lépést?

Mások-e a motivációk most, mint voltak mondjuk a '80-as években Erdélyben? Sokan nyilván rávágják egyből, hogy igen, természetesen mások, vagy hogy össze se lehet hasonlítani a két inditatást, de én nem vagyok erről meggyőződve.

Ha egyszer valaki kimegy, az vissza is fog jönni? Vagy ha már kiment ide többet vissza nem tér? Ha úgy van, akkor haza jönne, vagy inkább elmenne egy harmadik országba? Aki már egyszer váltott az könnyebben vált újra?

Szóval ilyesmiken gondolkodom, és lehet hogy egy kicsit jobban bele fogom ásni magam a témába