Ezt megnézném élőben is

A sziklába vájt utcarészlet Setenil De Las Bodegasban található, szóval nincs is olyan messze. 

cukicica

George Ezra - Budapest

Nem egy új szám s már mondhatni szinte meg is feledkeztem róla, hogy tavaly karácsonykor Németországban ezt többször hallottam rádióban. De most megint itt van az egyik reklám aláfestőzenéje, és tavaly amúgy sem tettem ki.

szombati bevásárlás

Amikor rájössz, hogy közvetlen busz majd csak közel két óra múlva lesz a bevásárló központból haza, és elindulsz hogy akkor majd átszállással megoldod, de elmegy az orrod előtt a csatlakozás, majd gyalogolsz egy kicsit és a vonat is elmegy az orrod előtt, amitől mondjuk még gyalogolni kellene, na akkor van az a pont, amikor feladod, és hívsz egy taxit, az i-re a pontot az teszi fel, hogy a taxis, aki amúgy jófej, és jót beszélgetsz vele, elárulja, hogy amikor kalandos körutadra indultál az áruháztól, akkor amúgy ő is pont ott volt tankolni, és ha akkor hívod, már rég otthon vagy.

néha elfelejtem

Hogy az, hogy én társaságra vágyom nem jelenti azt, hogy a társaság is ugyanúgy vágyik rám.

mai nap

Ma nem annyira találtam az összhangot másokkal, nem is lett ebéd partnerem sem, de így "legalább" láttam, hogy gépfegyverrel őriznek minket a rendőrök a belvárosban. Aztán munka után haza felé láttam, hogy nálunk is van kék-fehér-piros színbe öltöztetett látványosságunk, az Erzsébet-téri óriáskerék, és egész jól néz ki így.

Párizs után 1 nappal

Meg se lep, amikor úgy engednek be egy koncertre, hogy megmotoznak a bejáratnál. Tegyük hozzá, még soha nem motoztak meg sehol, vagy legalábbis nem emlékszem, szóval azért ez egy újszerű élmény volt. De ez legyen a legnagyobb probléma egy koncerten.

Képek

Most találtam a telefonon.

ősz

Amikor a falevelek nagy mennyiségben hullanak a fáról, és tele van a járda velük, na az az én kedvenc időszakom az őszben. Még most is imádok bennük gázolni, rugdosni őket, mint egy kisgyerek, és szoktam is. Ma is ezt tettem, és szinte fel se tűnt, csak akkor kaptam észbe, amikor láttam, hogy hogy mosolyog rám a barátom.

blogszülinap

Egyébként az idei blogpangásom pont őszre esett, így teljesen megfeledkeztem róla, hogy szeptemberben lett hat éves a blogom. És még megvan! 

Csak két szám a blogról: 2010 bejegyzés és 3847 hozzászólás. De tegyük hozzá, hogy látott már szebb időket is, ettől függetlenül én azért még mindig szeretem, még ha nem is mindig vagyok igazán aktív.

este a vonaton

Hazafelé a barátom közölte velem, hogy amit ő most épp eszik péksütemény azt úgy hívják, hogy virslis piroska, amin én úgy elkezdtem nevetni, hogy nem bírtam abbahagyni, és láttam, hogy már a vagon végében ülő srác is azt lesi, hogy én mit röhögök. Kérdezte a barátom, hogy mi van, mi ilyen vicces ezen, mire mondtam, hogy továbbgondoltam. Erre ő, hogy átülhetnék akkor a másik oldalra azokhoz akik ott beszélgetnek, mert ott is az a téma (amikor odaértem, és leültem mellé, akkor meg is jegyezte, hogy már unja hallgatni a mellettünk ülőket). Majd evett tovább én meg még mindig vihogtam, mint a hülye, s egyszercsak fapofával közölte, hogy de legalább a virsli jó nagy, amitől én újfent felkacagtam, pedig már kezdtem összeszedni magam.

koordinációs kézség

Ma rá kellett jönnöm, hogy az, hogy a kezem és a lábam külön de egyszerre mozgassam, az nekem túl bonyolult per pillanat, kész szerencse, hogy gyaloglás közben nem kell a kezemmel valami teljesen mást csinálni, mert nem tudom hogy jutnék akkor el A-ból B-be :D

lány a metrón

Ma láttam egy lányt a metrón, aki valami hihetetlenül szép volt, tényleg olyan mesebeli, egyszerűen azt éreztem, hogy órákon át el bírnám nézegetni. Szerintem indiai lehetett, sötét barna bőr, sötét haj, szürkés barna szemek, szép smink, sötét rózsaszín ajkak. Szóval tényleg szép volt.