2011. július 26., kedd
#842
2011. július 24., vasárnap
készülődés
Nem tud valaki olyan varázsigét, ami összepakol nekem, mindent ami kellhet a hegyek között? Nem akkora buli, hogy a cuccaim nagy része itt van nálam, és innen vonatoztathatom haza, hogy ott átpakoljuk a kocsiba.
Nehéz egyébként mindenre felkészülni, hisz kell túrabakancs, rövid és hosszú, nyári és vastag ruha, és mindez férjen bele egy táskába.
Vicces egyébként, hogy innen gurulós bőrönddel indulok el, pedig sátorozásra készülök éppen. Remélem azért jobb idő lesz, mint most itt van, mert a hegyekben még hűvösebb tud lenni, és ha egész nap esik, az nem olyan poén, ha az ember sátortáborban van.
Egyébként meg egész nap halogattam a dolgot, mintha ha nem készülnék el időben, akkor valaki megcsinálná helyettem, de nem.
#840
szombati munka
Mondhatni beteges, főleg az én szakmámban, de most mégis dolgoztam, mert hát megkértek, hogy ha tudunk menjünk be, hát igen, rengeteg a munkánk, aminek az a következménye, hogy este már 10kor alig bírok ébren lenni, és kipihenni sem nagyon tudom magam, pedig azért hétközben nem túlóráztam.
Mindenesetre ma nagyon hatékonyak voltunk, de aztán a fagyi visszanyal effektus következhet jövőhéten, mert az elvégzett feladatok több, mint felénél csak visszadobtuk a labdát, amely még vissza fog jönni hozzánk, így bármikor újra eltűnhet a most szerzett előny, és azért nyáron nem szívesen üldögélnék bent hétvégente.
Egyszer azért poénnak is elmegy, hogy az egész épületben voltunk max 10-en, de rendszert azért nem volna jó csinálni belőle.
2011. július 23., szombat
fogorvosnál
Ha azt mondja a fogorvos, hogy ma már nem ehet, akkor az azt jelenti, hogy lefekvés előtt már nem, és ha mondjuk egy órával később felébredek, akkor már igen? Vagy azt jelenti, hogy ha elmúlik éjfél, és még nem feküdtem le, akkor már ehetek? Vagy azért várjak reggelig?
2011. július 21., csütörtök
A nap eseménye rovatunkba:
Mint azt már tudjátok nem vagyok egy alacsony, de ma mégis egy olyan férfi mellett mentem el, akinek átférek a hóna alatt.
Hang
Dolgoztál már a hangoddal? Volt olyan amikor a hangod volt a munkaeszközöd?
Nekem már volt. Az ember gyakran használja a hangját a munkájához, de csak kevés esetben az az egyetlen munkaeszköze, a sikere titka. Hirtelen nekem most két lehetőség jut eszembe, az egyik a média, azon belül is elsősorban a rádió, a másik a telefonos munka, hiszen ez az a két terület, ahol semmi más nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy sikeres legyél, mint a hangod. Nos én a második területen próbáltam ki magam, volt amikor én hívtam ügyfeleket, volt amikor engem hívtak. Amikor én hívok az sokkal nehezebb, mert akkor kell magam jobban eladni, ha engem hívnak, akkor akarnak valamit, amiben én tudok nekik segíteni, így akármit is gondolnak rólam úgyis én nyerek. Volt olyan eset, amikor már nagyon untam a saját szövegem, s ez feltűnt a hívottnak is, persze, hogy nem sikerült rábeszélnem a vásárlásra. Sokat segít, ha az embernek kellemes az orgánuma, amit jó hallgatni, hiszen akkor sokkal könnyebben el tudja magát adni. Volt olyan kollegám, akit a mellette ülök is szerettek hallgatni, olyan kellemes volt a hangja. Az orgánum azért is fontos, mert a telefon vagy a rádió túlvégén az ember az alapján társít egy arcot, egy embert a hanghoz, és ha kellemesnek találja a hangot, akkor kellemes embert képzel mögé. Számtalan esetben találkoztam már olyannal, hogy egész más képet társítottam egy egy hanghoz, mint a valóság. Hát én közepesen nevezném magam sikeresnek, habár egyre jobban ment a dolog, ahogy telt az idő, de azért rekorder nem lettem, de már kezdtem becsömörleni az egésztől. Beszélni azért még most is szeretek:)
2011. július 20., szerda
#835
#834
2011. július 18., hétfő
#833
2011. július 17., vasárnap
Szombat esti nosztalgia by Kerozin
Évekkel ezelőtt láttam őket élőben is, mert az úgy volt, hogy augusztus 19-én (ami a mi vidékünkön augusztus 20-ának számít) az esti nagykoncertre meghívott zenekar kb 1-2 órával a fellépés előtt lemondta az egészet, és a környéken éppen koncertező Kerozin ugrott be, igaz így majd egy órát késett az egész koncert, és az előző fellépők is rá kellett húzzanak a műsorukra.
Na szóval nem tudom mennyire emlékeztek a zenekarra, és a szövegeikre, de szerintem nehéz volt olyan ember találni akkoriban, aki legalább egy dalukat ne ismerte volna.
Íme egy csokor közülük:
Azzurro:
Halál a májban (Abaházi Csabával):
Da da da:
Durva didi:
Ez talán kicsit kakukktojás: Guantanamera:
Hugacsaka:
Kismalac:
És végül az egyik kedvencem:
Nelly az elefánt:
2011. július 15., péntek
Más kultúra
Figyeljetek oda a beszélgetésre, hiszen az fontosabb, mint az énekes része a videónak:
Ha valaki nem értené röviden összefoglalva: ő egy kétkezi munkás, aki 5 éves kora óta egyedül tartja el magát, iskolás először gimiben lett, előtte rágó és energiaital árusításából tartotta el magát, volt amikor lépcsőkön és nyilvános wc-kben aludt. Énekelni saját magától tanult, soha nem járt énektanárhoz, és saját bevallása szerint nem jó énekes, de ő élvezi, ha énekelhet.
Más kultúra: hiszen mikor hallottunk ilyet bárkitől is nálunk a hasonló műsorokban? Az is azt mondja magáról, hogy ő fog nyerni, és kitűnő hangja van, akinél még a repedt bádogfazék is kellemesebben szól. Ránk nem jellemző az a szerénység, ami a Távol-Kelet sajátja.
2011. július 14., csütörtök
#830
Vajon mi lett a "történet" vége?
Csak pozitív gondolatokat, ha lehet:)
Ez szinte csoda
Van olyan, hogy az embert megdicséri a főnöke, ez nem csak fikció!!!:)
2011. július 13., szerda
Mi a jobb?
Meghúzódni a félelem árnyékában vagy menni előre bármi is lesz?
Kiegészítés: és melyik a könnyebb?
kérdés
Azon gondolkodtam, hogy az írásaim alapján vajon milyen embernek, személyiségnek láthatnak engem, azok akik olvasnak. Kézenfekvő tehát a kérdés, hogy az alapján, amit eddig elolvastál a blogból milyennek gondolsz engem?
2011. július 11., hétfő
Balatoni strandon
A strandon a vízben csak mentem mentem, már volt amikor a fürdőnadrágot is elérte a víz, aztán megint csak bokáig ért, majd újfent mélyülni kezdett, de a 120cm-es bójánál is csak derékig ért, és a strand szélét jelölő piros bója után újfent kisebb lett a víz, pedig ott már azt gondoltuk, hogy egyrészt mélyebb azért van ott a bója, másrészt, hogy a tó közepe közelebb van hozzánk, mint a part. A Balaton átúszás is itt úgy nézhet ki, hogy csapok hármat a negyediknél már a térdem az aljzatba verem, gyaloglok vagy kúszok pár száz métert, s mire átérek a dresszemben több homok van már mint a Balatonban.
Meleg
Az az egy baj van csak a kánikulával, azon kívül, hogy van, hogy munkába nem lehet fürdőruhában menni, pedig már úgy hozzá szoktam a múlt héten, hogy bár merre lehetett flangálni benne, nem kellett felöltözni.
cukrászda
Ülünk egy cukrászda teraszán egy kisváros árnyas terén, várjuk, hogy a többiek visszajöjjenek, és indulhassunk tovább, amikor a hátam mögött megszólal egy bácsi, hogy jó bulihely ugye? Először meglepődtünk, hogy akkor most mi van, kihez beszél, majd rájöttünk, hogy hozzánk. Mondtuk, hogy igen, jó hely. További hosszú percekig "beszélgettünk" pl arról, hogy nyikorog az ajtó, meg, hogy ebben a városkában jövő vasárnap reggel nyolctól lehet lovagolni a betyárnap alkalmából. Kérdezte, hogy odavalóak vagyunk-e, persze ezt az előtt, hogy ajánlotta volna a jövő hétvégi kikapcsolódást, így elmondtuk, hogy csak átutazóban vagyunk. Közben szállingóztak a többiek, az egyiküknek meg is jegyezte újfent, hogy az ajtó nyikorog, mert azt hitte, hogy dolgozó. Majd elvonult, mint aki jól végezte dolgát. Én úgy kacagtam, majd leestem a székről. Azt nem tudom, hogy sikerült pont minket kiszúrnia magának, és elmesélni a dolgokat nekünk, de sikerült.
2011. július 10., vasárnap
Bon bon
Útközben a kocsiban hallgattuk, nekem kifejezetten tetszik.
2011. július 3., vasárnap
Nekünk a Balaton
Tök jó, hogy a levegő hidegebb, mint a víz, az ember a Balaton partján amúgy is a szétfagyásra hajt ugye.
Az biztos, hogy a leégés most nem fenyeget minket, jelenleg beégni sokkal könnyebb, mint leégni.
Friss: bezzeg szúnyogok vannak!
2011. július 2., szombat
Magvas gondolat
Egy éttermet dohányzó és nemdohányzó részre osztani olyan, mint a egy medencét behugyozós és nem behugyozós részre osztani.