A hazafele út előtti éjszaka nem aludtam túl sokat, mert előtte órákon át azt kutattuk, hogy hogy tudok átérni az egyik reptérről a másikra Varsóban időben, és hát semmi más esélyt nem láttunk, mint a taxit, és az is csak akkor tűnt biztosnak, ha nem késik sokat a gép. Amely saját tapasztalat éppúgy mint egy kint létem alatt hazautazó ismerősé is az volt, hogy hát nem feltétlen pontosak a repülők. És azért az nem biztos, hogy jól vette volna ki magát, ha én reggel felhívom a munkahelyem, hogy bocsi, még most szállok fel Varsóból, még kb 3 óra, mire beérek. Mert a következő gép csak reggel lett volna, ha egyáltalán van rá jegy még.
Elindultam, és kezdődött azzal, hogy egy vonat, nem az amihez kimentem, hanem az előző késett, 5 percet késett, ami a németeknél nem épp megszokott. Mivel még volt idő, és nem túl izgi az állomáson dekkolni, így inkább ezt elengedtem és még beszélgettem kicsit anyuval. Az én vonatom tökéletesen pontosan érkezett, és indult, volt kb fél órám a busz előtt, amit a pályaudvaron tölthettem. A buszra felszállva elől ültem le, hogy kilássak, nézelődjek, ha már egyszer világosban utazom majd 70 percet, azonban olyan jó volt a forgalom, hogy a 70 perces utat alig 53 perc alatt meg is tette a busz. Szóval már a reptéren voltam indulás előtt így több, mint 2 órával. Bent melegem volt, kint esett az eső, és először kint létem alatt hideg szél fújt, így annyira viszonylag lassan telt el az idő. A reptéren kidobatták velem a spayt, ami kifele nem zavart senkit, de a csomagom mind súlyra, mind méretre megfelelő volt, kipróbálták. A repülőn kicsit olyan érzésem volt, mintha egy termékbemutatón lennék, folyton kínáltak valamivel bennünket, viszont felállni alig lehetett, mert annyira sokszor volt göröngyös a levegő, hogy az út több mint felén becsatolt övvel kellett lenni, amit az egyik mellettem lévő utas ránézésre nem viselt valami jól. Egyébként alattunk összefüggő felhőzet, így semmit nem láttunk az alattunk elterülő tájból, s az útvonalat sem árulták el. Majd amikor elkezdtünk leszállni, akkor bemondott valamit a kapitány, csak én nem értettem, úgy zúgott. Leszálltunk, rohanok, felszállok az egyik buszra, ami bevisz az épületbe, de habár akkor még csak ez állt ott, bevártuk a másik buszt sőt az indult el hamarabb, majd leszállva csak lépésben tudtunk bejutni az épületbe, ahol én nagyon hiányoltam, hogy sehol nem volt kiírva, hogy hol vagyunk, kerestem a kijáratot, és mentek minél gyorsabban kifele. Közben feltűnt, hogy valahogy a reptér színvilága nem olyan, mint ami a honlap alapján várható, hanem olyan, mint a másik reptérré, illetve gyanúsan sok gép indul, már a buszból láttam egy BA gépet, de gondoltam biztos valami teherszállítója, vagy különjárat, nagyon sok LOT gépet, dehát mondom végülis Lengyelországban vagyok. Az épületben aztán láttam, hogy rengeteg járat van kiírva indulónak, és köztük ott az enyém is Budapestre, ekkor már nagyon gyanakodtam, hogy nem is ott vagyok, ahol "kéne". Kirobogok, a kijáratnál már láttam egy feliratot, hogy Chopin, mondom ez így már több, mint gyanús, hogy mégsem a Modlinra szálltunk le. Irány az információ, és akkor megkérdeztem, hogy elnézést, én most a Chopinen vagyok? Mondja az információs, hogy igen, mondom, ez érdekes, mert a gépnek a Modlinon kellett volna leszállni, de ez így még jobb is nekem, mert innen megy tovább a gépem. Erre megkérdezi, hogy át akarok menni a Modlinra? Mondom neeem. Hát nem tudom mennyire nézett hülyének, nem tudom mennyire gyakori, hogy egy utas odavágódik és megkérdezi, hogy hol is van ő most?
Mivel sok időm volt, nem kellett sehová menni, így megnéztem a vasútállomást, ami a föld alatt van pont a terminál mellett (mert ott nem csak tervezték) aztán vissza be, újra átvilágítani magam, mert már épp hiányzott, és utána felfedeztem a benti részt is. Hát habár nagyobb, mint Ferihegy és onnan közvetlen járattal is el lehet jutni pl Chicagoba, belül nincs sokkal több bolt, viszont van mozgó járda:D Majd amikor a boarding következett kiderült, hogy a Chopin nem képes kezelni az online check-int, így ott az utasok felének ki kellett nyomtatniuk a boardingcard, köztük nekem is, és közben elmondta a hölgy, hogy ha legközelebb arra járok, akkor mindenképpen menjek oda a check-inhez is, mert ez most egy vészmegoldás, hogy a Modlin helyett a Chopin dolgozik, és itt erre nem alkalmas a rendszerük. Mondjuk én amikor beengedtek az átvilágítós részre ott szóltam volna az utasoknak, hogy ez nem jó így, nyomtattassanak boadingcardot,de ez akkor ott már nem különösebben érdekelt.
Aztán újra gépen ezúttal már Pest felé repülünk, és volt szerencsén megcsodálni Varsó fényeit, szép, lehet egyszer el kellene menni megnézni. A tervezetnél 5 perccel később ugyan, de le is szálltunk. A késés oka szerintem a reptéren volt keresendő, mert legalább egyszer megkerültük az egész várost, amiből sajnos mivel köd és felhő volt, nem lehetett látni semmit szinte. Szóval visszafelé minden klappolt és olyan 9 óra alatt haza is értem, ami még mindig kicsit kevesebb, mintha vonattal jöttem volna.
Szóval visszafelé, habár izgalmas volt, legalábbis addig amíg Varsóban meg nem tudtam, hogy tuti elérem a csatlakozást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése