A magyar történelem nem egy kellemes 
emlék, nagyjából arról szól, azt tanítja meg nekünk, habár nem túl 
sikeresen, hogy ha széthúzás van az országban, akkor vesztünk.  És 
milyen sokszor vesztettünk már, és még mindig nem tanultunk belőle, úgy 
látszik ez nekünk nagyon nehezen megy.
Egyébként habár szeretem a történelmet, 
mégis mindig felzaklat. Ez visszavezethető arra, hogy történelmünk 
alakulásának köszönhető az, hogy olyan kérdésekkel szembesültem jó 
párszor gyermekként: hogyhogy tudsz magyarul? Vagy azzal, hogy románnak 
tartanak, mondván aki erdélyi az román. Pedig valójában az első 
pillanattól kezdve, tulajdonképpen már az anyatejjel magamba szívtam a 
magyarság tudatot. Persze ez nem jelenti azt, hogy szélsőséges nézeteket
 vallanék, egyáltalán nem, egyszerűen csak tudom, hogy magyar vagyok, és
 valahol legbelül ez büszkeséggel tölt el, így aztán szerintem érthető 
is, hogyha egy másik magyar szerint én nem vagyok az, akkor az rosszul 
esik nekem, megbántja az önérzetem, mert igen, mi "külföldi magyarok" 
elég önérzetesek vagyunk. Ja és az, hogyha valaki elkezd románozni, nem 
engem, hanem szerintem mindenki nagyon jól tudja, hogy mire gondolok, na
 szóval azt se viselem jobban. Egyszerűen számomra hihetetlen, hogy 
valaki azt hiszi, hogy neki azért nincs munkája, mert vannak külföldiek,
 akik elfoglalják a helyét, ha valaki magába néz, az pontosan tudja, 
hogy ez nem igaz, csak persze sokkal könnyebb másban keresni a hibát, 
mint magunkban.
Ha valaki kisebbséginek születik, akkor 
kialakul benne egy bizonyítási vágy, szeretné megmutatni, hogy azért 
mert ő nem a többségi nemzet tagja, azért ő még semmivel sem rosszabb. 
És ha valaki úgy véli, hogy azzal, ha egy kisebbségi átköltözik az 
anyagországba megszűnik az az érzése, hogy ő kisebbség, akkor téved, 
mert bizony néha még éreztetik is vele, hogy ő más, nem idevaló, nem 
innen származik, pedig valójában semmi különbség nincs, csak a 
történelem viharaiban úgy alakult, hogy az országhatárt sikerült számára
 kedvezőtlenül meghúzni. Egy olyan dolog miatt néznek rá másként, amiről
 ő nem is tehet, nem volt rá befolyása.
Egyébként a külön töltött évtizedek, a 
más, mára már történelminek nevezhető múlt, azért időnként sikeresen 
erősítette az amúgy is létező különbségeket, hiszen anno azért ez egy 
elég nagy ország volt.