Eurovision 2013 - Azerbaijan (Azerbajdzsán)

Most olvastam, hogy az idei évben a konkrét versenydalok végighallgatása után átrendezték az elődöntőkben a fellépők sorrendjét, hogy jobban tudjanak érvényesülni a dalok. A sorrend ezúttal nem sorsolás eredménye, hanem a producerek állították össze azt.

Folytatódjon a dalok sora az azerival:

Farid Mammadov - Hold Me:

A most 21 éves Faridot már 8 éves kora óta bűvöletében tartja a jazz és a soul. Azerbajdzsán egyik legjobb vokalistája, de tehetséges dalszövegíró is.

Dalszöveg - Text:

nem, á dehogy

Én nem híztam, á dehogy, csak egyre nagyobb felületen vagyok szép:)

Hát az elmúlt hetekben annyi helyről kaptam meg, hogy híztam, hogy az már kezd zavaró lenni, és igazából nem tudom mitől híztam meg, és nem is nagyon, csak sokfelé jártam és sok olyan ember látott, aki már rég nem. 

Kaptam mindenféle bókokat, például azt, hogy : hogy megemberesedtél. Szóval itt az idő, hogy kezdjek valamit az egésszel, hogy ne emberes legyek, inkább férfias:)

Kézzel írott levél

Azon gondolkodtam, hogy nekem tetszene, ha kapnék néha olyat is. Kicsit nosztalgikus érzés lenne. Nem tudom miért, de elővett ez az érzés, hogy hiányzik a kézzel írott levél, képeslap. Talán az kicsit személyesebb ezért. Habár nem tudom kitől kaphatnék. Mostanában még emileket se nagyon kapok, nem hogy képeslapot.

Eurovision 2013 - Armenia (Örményország)

Mivel kicsit le vagyok maradva a dalok bemutatásával, így húzzunk is bele:) 

A tavalyi évben politikai ellentétek miatt távol maradt ugyan a dalfesztiváltól Örményország, de ez nem jelenti azt, hogy idén is így tenne.

Íme az idei versenydaluk: 

Dorians - Lonely Planet:

A dal előadói a legnépszerűbb örmény rockbanda. A banda 5 tagot számlál, első lemezük 2011-ben jelent meg.

Dalszöveg - Text:

szinte első pillantásra

Érdekes, hogy néha milyen kevés is elég ahhoz, hogy egy emberről megállapítsuk, hogy jaj de nem szipi, tiszta hülye picsa effektus. 

Ez történt a minap is, amikor bementünk egy bankfiókba ügyet intézni. A fiókvezető nem épp kedvességével nyűgözött le, amikor a referens odahív, hogy miben segíthet, ő meg rendreutasítóan közli, hogy most épp dolgoznak és legyünk szívesek leülni a várakozó részben. A biztiőr mondta, hogy üljünk le inkább, nem baj, ha nem akarunk, de a fiókvezető nem szereti, ha állnak az ügyfelek. Majd újra sorra kerültünk, és miközben kiszolgált a referens, módomban állt  hallani, hogyan kényeskedik, affektál, nyal telefonon a fiókvezető valamely back officeos kollegájának. Meg is állapítottam, hogy libabőrös leszek már csak attól, hogy hallgatom őt, nem is tudom elképzelni, hogy lehet vele együtt dolgozni. Látszott rajta, hogy abszolút a saját hatása alatt van, és fontosnak tartja érzékeltetni, még az ügyféllel is, hogy ő kicsoda, de kérdem én, csak én gondolom azt, hogy ennek nem ez a módja?

 

kontraszt

Egyébként megjegyezném, hogy a keleti országvégen, amelyről néha már szinte úgy vélekednek, hogy az nem is az ország része bizonyos dolgok sokkal színvonalasabbak, mint itt a nagy cityben. 

Néhány példa:

- igaz nincs a vonatokon wifi még, de legalább ritkábban késnek.

- ott minden busz, még a legrégebbi ikarusz is fel lett szerelve digitális utastájékoztatóval, és hangosan bemondja a következő megállót, illetve előtte, érkezés előtt, hogy épp hová értünk, és mindezt nem a buszvezetőre bízza, hogy vagy eszébe jut vagy nem, és vagy jó megállót mond be, vagy nem, hanem a rendszer a GPS-re támaszkodva magától lép.

- ha megyek a kórházba, szakrendelőbe egy vizsgálatra, akkor ott elő tudják szedni azt, hogy a másik rendelésen, laborban, vagy épp másik kórházban mit néztek már meg, és az eredményeket a háziorvos is látja, nem kell papírokkal közlekedni jobbra meg balra, benne van a rendszerben.

Az időjárás fogjai

A hétvégi programot kicsit átírta az időjárás, és annak következményei. 

Eredeti tervünket már korán elvetettük, miszerint már csütörtök este hazautazunk, miután végeztem a munkahelyen. Nagyon jó ötlet volt eltolni az utazást, mert egy ismerősünk azzal utazott és arról számolt be, hogy azt a 250 kmnyi utat potom 14 óra alatt sikerült is megtennie, azaz este helyett hajnalban ért haza. 

Másnap délelőtt amikor eljutottunk oda, hogy indulhatunk lassan elkezdtük nézegetni a menetrendet, aminek az lett az eredménye, hogy hamarosan a origon és a máv friss információin lógtunk, és habár átszerveztük a programot, még így sem mertünk nekivágni, mert azt láttuk, hogy olyan 4-5 órás késések vannak arra, amerre mi menni akarunk. Közben kaptuk a hírt, hogy mehetünk unokatesómék nyugodtan, de nincs náluk áram. Pénteken nem mertünk útra kelni, mert egyáltalán nem láttuk biztosnak azt, hogy vonattal eljutunk célunkhoz, pedig még kelet felé azért volt közlekedés. 

Szombaton láttuk, hogy már minden jár, pontosan, ezért el is indultunk. A szépséghiba abban látszott, hogy a vonat a menetrendhez képest nem megy körbe, csak Miskolcig, és onnan két átszállással jutunk el a célhoz, de aztán az első megálló után jött a kalauz szólni, hogy végig megy. Azonban Miskolcon kalauz csere volt és a következőt elfelejtették tájékoztatni, hogy azért nincs az utasoknak helyjegyük, mert az induláskor még Pesten úgy volt, hogy azon a szakaszon ez a vonat nem is megy, így jegyet sem adtak rá. Aztán mivel már 5-en állítottuk egymástól függetlenül, hogy ez így igaz, így beletörődött. 

Mire megérkeztünk az áram is megérkezett unokatesómékhoz, utána már csak egyszer ment el pár percre, melyhez csatlakozott a víz is egy negyed órára, azonban a hétvége nem volt elég hosszú, hogy a net is visszajöjjön náluk. 

Hazafele megint késett a vonat, de annyit nem, hogy lekéssük a buszunk, így hazajutottunk rendben, igaz Debrecenben gyalog alig lehetett két lábon közlekedni.

Itt a hó az úr

Igazából itt nincs sok hó, inkább csak a neten és a tévében látjuk, de ahhoz elég elrettentő a helyzet, hogy ne vágjunk neki tervezett utunknak. Főleg azért mert közel 4 órás késéssel indulnak el a vonatok, hát ki tudja mikor érnénk célba.
Egyébként ti is kaptatok sms-t a Belügyminisztériumtól?

Eurovision 2013 Albania

Akkor jöjjön a következő kihívó:

Adrian Lulgjuraj & Bledar Sejko - Identitet:

Az albánok a résztvevő dalt minden évben a december végi Festivali i Këngës keretében választják ki, melyet ezúttal a fenti számmal nyerték meg. 

Dalszöveg: 

szívességet kérni

Ez az, ami nekem kifejezetten nehezemre esik. 

Pedig azt mondják apró szívességeket kérni például a főnöktől jót is tesz a főnök beosztott viszonynak. 

Szívességet kérni számomra kicsit olyan, mint alamizsnáért kuncsorogni. Persze tudom, hogy ez másoknak nem esik nehezére, meg egyáltalán nem biztos, hogy az tényleg szívességként éli meg a másik is, akitől kéred, de nekem ez nem, vagy csak nehezen megy.

Nyugalom

Eurovision 2013 Austria

Hát akkor vágjunk is bele, nézzük végig, ahogy minden évben azt, hogy kik indulnak idén a dalfesztiválon Byealex mellett.

Elsőként jöjjön hát az osztrák dal:

Natália Kelly - Shine:

Az 18 éves Natália brazil és osztrák ősökkel rendelkezik, és csak a verseny kedvéért függeszti fel tanulmányait. 

Dalszöveg:

és akkor...

Egy laza mozdulattal a finom jegeskávét a ruhámra spriccoltam. Hát nem is tudom, hogy a kávét, vagy a ruhát sajnáljam jobban vagy saját magamat, hogy ilyen kétbalkezes vagyok:D

néha hiányzik

Néha hiányzik az, hogy valakivel az egész éjszakát csak úgy átbeszélgessük, vagy legalábbis majdnem az egészet. Mert az éjszaka nem mindig csak az alvásra való, néha a meghitt beszélgetésekre is...

harag

Mindenki másként viszonyul ahhoz, ha kibabrálnak vele, keresztbe tesznek neki. Általában harag gerjed ilyenkor az emberekben, de az már egyedi, hogy kiben meddig marad meg és kiből mit vált ki. Sokat ilyenkor a bosszúra és a harag kimutatására koncentrálnak, én nem, én nem tudok kitartóan haragudni senkire, én a továbblépésre hajtok. Persze ez nem jelenti azt, hogy felejtek is. 

Szerintem a bosszú elég pitiáner dolog, de nehéz legyőzni a vágyat. 

Az elmúlt három évben a főnököm fixa ideállja, hogy keresztbe tegyen nekem, és úgy tűnik mostmár eljutott olyan szintre, hogy az egész helyzet egy nagy zsákutca számomra, ahonnan mostmár kifejezetten szeretnék kitörni. S bármennyire haragszom is rá, azért mert tulajdonképpen azért nem bír, mert csak, és azért tesz meg mindent hogy engem bosszantson, és sajnos mindig talál rá partnert a közvetlen környezetemben - amely bizonyos esetekben kifejezett csalódást jelent számomra bizonyos emberekben, habár nem meglepő, nagyon is illik a jellemükhöz - azt a szívességet nem adom meg neki, hogy lássa rajtam, hogy bosszant. Reggel pont az jutott eszembe, hogy ez kicsit olyan, mint az odatartom a másik orcám is.

Ettől függetlenül nem állítom, hogy nagyon össze lennék törve, de azt sem, hogy jó bemenni dolgozni, mert kilátástalan az egész. Az egész hely egy fertő, legfőképp azért, mert a feje a helynek azzá teszi, mert nincs egy őszinte mondata, tette, még a mosolya is kényszeredett, természetellenes, ha egyáltalán van.

kisvárosi hangulat

Nézem a szívek szállodáját, melyben a következő jelenet ment: 

Stars Hollow főterén Luck kávézója előtt gyülekezik a város apraja nagyja. Az alkalom nem más, minthogy leleplezzék a város közlekedési lámpájánál (aminek felszerelését sem indokolta semmi) az első traffipaxot. A leleplezés után egy működését demonstráló bemutató következik, ahol Taylor kocsiját Kirk vezeti, akinek az a feladata, hogy áthajtson a piroson. Ezt meg is teszi, mire lefotózza a traffi, de olyan éles villanással, hogy az elvakítja Kirkot, aki behajt Luck kávézójának kirakatába. Az egész meglehetősen komikus:)

De nem ezért írom le a történetet, hanem azért, mert ahogy ott gyülekeztek az emberek és beszélgettek egymással eszembe jutott, hogy ahogy a sorozatban is, így a valóságban is mindenki ismer mindenkit egy akkora településen, mindenki tud váltani pár szót a másikkal, tudja a nevét, van közös ismerős, közös téma, stb. Én jelenleg nagyobb településen élek, mintsem ismernék mindenkit, vagy mindenki engem, másrészt meg nem is lakom itt olyan rég óta. Laktam kisebb koromban olyan helyen, ahol mindenki tényleg szinte mindenki ismert mindenkit. Az emberek köszöntek egymásnak az utcán, és szinte mindenki tudta, hogy kinek a gyereke, unokája vagyok. Persze ennek a dolognak vannak hátulütői is, de azért mégis csak jobb az, ha az embert ismerik, mintsem az, ha végig tudsz menni úgy az egész városon, hogy nincs senki akire rá tudnál köszönni. 

Igaz ha visszamegyek gyerekkorom lakhelyére már ott sem ismerek mindenkit és engem sem ismernek:)

Persze sokat számít, hogy egy helyen nősz-e fel és éled le életed nagy részét, vagy költözöl jobbra, balra. Emlékszem gyerekkoromban, még évekkel azután, hogy elköltöztünk szülővárosomból, a szüleim rendszeresen botlottak ismerősbe a városban járva kelve, pedig az egy közel negyedmilliós nagyváros. 

És habár nem jártam suliba ott, amit most kvázi hazának emlegetek, ahova most hazajárok, mégis ott azért még én is szoktam ismerősökbe botlani:) Pedig már onnan is vagy 5 éve, hogy elköltöztem. 

Szóval érdekesek ezek a dolgok.

csak úgy, mert már várom a jobb időt

Annyira szokatlan

Annyira szokatlan, hogy már megüti az ember fülét, amikor valaki azt válaszolja:
-Hogy vagy?
-Nagyon jól.

Hát nem is magyarokkal esett meg ez:)

És az is meglepő, amikor az egyik ismeretterjesztő csatornán egy amolyan reality féle műsorban az egyik versenyző pár egy meleg pár

Eurovision 2013 Hungary

After the final count down of the Hungarian song contest the winner is:
A dal, amely idén képviselheti Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon:

ByeAlex - Kedvesem:

És amit még lehet tudni az előadóról azt elolvashatjátok itt.

Dalszöveg/Text: