2012. november 19., hétfő

Én és a pók

Nem tudom ti hogy vagytok a pókokkal, milyen viszonyt ápoltok velük. Én általában békén hagyom őket, de nem állítanám, hogy kedvenc állatkáim lennének. Békében megvagyunk általában, de ma kihúzták a csatabárdot. Legalábbis egyikük olyan helyre költözött, ami minden csak nem ideális, vagy nyugodt. Szerintem ki nem találnátok.
Kedves kis pókicák mind a wc-ben gyülekeznek, nem tudom miért szeretik, gondolom ott a csővezetékek miatt, meg a szellőztető akna miatt van táplálékuk. Én kitakarítom, ők max két nap múlva visszaköltöznek, szóval nagyon nem lehet őket eltántorítani a letelepedéstől. Ma az egyikük viszont a lehető legizgalmasabb helyet választotta ki. Nevezetesen a wc csészét kezdte el befonni. Hát ugye azt alig használja az ember, szóval még véletlenül sincs útban. Kénytelen voltam megzavarni köreit, mert hát azért na, ott mégsincs jó helyen, ráadásul ugye én olyan félelmetesen ijesztő alak vagyok számára, hogy amikor ki akartam tessékelni inkább beleugrott a vízbe, így elúszott.
Na ezek után már biztos nem tér vissza warum az olvasóim körébe:)

5 megjegyzés:

  1. Ismertesd velük a házi rendet. Ha betartják maradhatnak. De ha nem, akkor ugrás a vízbe :)

    VálaszTörlés
  2. Anno az Állatbarát magazinban volt egy vicces rajz, hogy valaki a fürdőkádjába szerelt egy kis létrát, amin keresztül a pók távozhatott. Azóta mindig mentem a pókokat, megeszik a repülő bogarakat, rovarokat!

    VálaszTörlés
  3. sefi: igen, de van egy mérethatár, ami felet már nem szeretnék együtt élni velük bármilyen rendesek is:)
    raven: ez így van, csak én azt nem tudom szerencsétlenek mit esznek, semmi más bogarat látok rendszerint.

    VálaszTörlés
  4. Hát, erre csak azt tudom mondani, hogy így járt. :)

    VálaszTörlés