a német küldöttség ruhája a szivárvány minden színében pompázik, ezzel fejezik ki tiltakozásukat az orosz melegellenes törvény miatt
ehhez kapcsolódóan egyébként a google is szivárványba öltözött, és ez a mondat olvasható:
„A
sport gyakorlása alapvető emberi jog. Minden természetes személyt
megillet a sportolás joga a diszkrimináció bármely megnyilvánulási
formája nélkül az Olimpia szellemében, amely kölcsönös megértést
követel meg a barátság, szolidaritás és tisztességes játék
szellemében.” Olimpiai Charta
a román küldöttség zászlóvivője egy magyar sportoló. Sokszor kritizálják ugyebár nálunk a románokat, hogy így meg úgy diszkriminatívak, meg hogy hogy utálják a magyarokat. Hát íme cáfolatként, ők képesek leküzdeni ellenérzéseiket, és képesek egy ilyen gesztust tenni. Nálunk el tudnánk képzelni, hogy egy cigány sportoló vigye a zászlót?
a táj küldöttség egyetlen sportolója Vanessa-Mea, akit leginkább hegedűművészként ismerünk, semmit sportolóként.
az ukrán küldöttség kapta a legnagyobb tapsot a hazaiakon kívül, mely az aktuális belpolitikai viszonyoknak, és annak, hogy ennek ellenére ott vannak az olimpián volt köszönhető
van olyan versenyző, aki 20 óra alatt teljesíti a 160 km-es 9500 m-es szintkülönbséget leküzdő Mont Blanc futóversenyt, ellenben a téli olimpián immár háromszor volt a saját sportágában a legutolsó, de negyedjére is elindul
- A német küldöttség bevonuló ruhája hivatalosan az ország sokszínűségét hivatott kifejezni.
- Az, hogy Tófalvi Éva a zászlóvivőjük, nem jelenti azt, hogy az ország nem diszkriminálja a magyar kisebbséget. Egy ilyen húzás jó PR a külvilág felé. Egyébként meg Tófalvi Éva talán a román olimpiai csapat legsikeresebb versenyzője. Nálunk az a hagyomány, hogy a korábbi sikerek elismeréseként viheti valaki a megnyitón a zászlót. Szerencsére a nyári olimpiákon mindig van kiből válogatni. Az meg nem a magyar sportolók hibája, hogy cigány származású sportoló nem igazán jutott el odáig, hogy a világ élvonalában legyen. (Ha körülnézek az országban, jó ideig nem is lesz rá példa. És ez csak felerészben a magyar társadalom hibája.) Amúgy meg az elmúlt évtizedben egy szerb sportolónő - Janics Natasa - volt az egyik legnépszerűbb sportoló az országban. Tehát az, hogy kőbunkó nacionalisták lennénk, és mindenkit gyűlölnénk, aki nem kellően magyar, nem igazán állja meg a helyét. Abban azonban igazad van, hogy sok magyar negatívan ítéli meg a románokat. Személyes tapasztalataim szerint azért a többség köztük is normális. De nem gondolom, hogy a románok sokkal kedvezőbben vélekednének rólunk.
- Az ukránok enélkül is nagy tapsot kaptak volna. Elvégre testvérnép. Annyira azért nem gáz ott a helyzet, hogy ne vennének részt az olimpián.
Lehet, hogy az a hivatalos álláspont, azonban amit én írtam az csak az, amit bevonulásukkor a közvetítés kommentátorai mondtak. Persze, tökéletes PR húzás, de valószínű azért merték meglépni, mert nem számítottak igazán ellenállásra. Amúgy meg szerintem itt sokkal rosszabbul vélekednek róluk, mint ők rólunk. S meglehet, hogy egy szerb sportoló nagy népszerűségnek tud örvendeni nálunk, de ne feledd azt, hogy nincs is olyan rossz közvélekedés a szerbekről, mint a románokról, nemhogy a cigányokról. Nem is gondolnám, hogy a magyar sportolók hibája volna, nem, ez annál sokkal mélyebben gyökerező probléma, s mivel legalább felerészben a társadalomé, így a társadalom nagyon is sokat tudna tenni ennek megváltoztatásáért. Persze, és az is benne van, hogy viszonylag közel van Ukrajnához, tehát akár elég sokan ki is látogathattak oda.
Hát, izé, Szujó Zoltánt én nem igazán tartom hiteles forrásnak.
Azért nem számítottak ellenállásra, mert, ugyanúgy, mint nálunk, kis jelentősége van egy téli olimpiának. A gesztus részét továbbra sem érzem. Az, hogy a szerbekről jobb a vélemény, talán köszönhető annak, hogy Szerbia "csak" háromszázezer magyart kezel másodrangú állampolgárként, míg Románia ennek az ötszörösét. Meg aztán Szerbiának talán nem mi vagyunk a "főellenség", míg Romániának igen (és ez fordítva is igaz). Egyébként csak arra akartam kilyukadni, hogy a sportban nem a származást, hanem a teljesítményt nézzük. És ha valaki jó eredményeket ér el, azt ugyanúgy tiszteli/szereti a nagyközönség, nemzetiségtől/etnikumtól függetlenül. (A széljobberek és a prolik véleményéért hadd ne kelljen felelősséget vállalnom.) A saját boldogulásáért leginkább mindenki önmaga tud tenni. Csak ez sokszor nagyon nehéz. És könnyebb másra kenni a felelősséget. Rasszista magyarokra, náci németekre, vagy magyargyűlölő nyugatiakra, a főnökre, a rossz gyerekkorra, és lehetne még sorolni végtelen számú indokot. Tehát felerészben a társadalom felelős. De mi van a másik felével? (Amúgy sem rajongok azért, hogy folyamatosan az egyéni szabadságjogokról papol mindenki, az egyéni felelősségről meg szó sem esik.) Az, hogy esetleg a magyarok kevésbé szeretik a cigányokat, mint a románok a magyarokat, nem feltétlenül csak a magyarok hibája. Egy abaúji vagy ormánsági és egy székelyföldi falu között azért vannak különbségek, ami sok dolgot megmagyaráz.
Lehet, de maguk a németek sem tagadják, hogy a ruhának van egy ilyen másodlagos, tudat alatti jelentése is. Tudod a dolgokat kicsiben kell kezdeni, nem várhatjuk el, hogy egyből magyar államfőt válasszanak. Mellesleg szerintem ott sokkal népszerűbbek a téli sportok mint nálunk. Egyébként pedig ezt erdélyi magyarként én igenis gesztusnak érzem, lehet egy magyarországinak ez kevés hozzá. Csak négyszeresét, nem ötszörösét, de egyébként a másodrangú állampolgárral sem értek egyet. A románoknak azért vagyunk mi a "főellenség" mert Magyarország kiprovokálja, amúgy meg nem valószínű, hogy nálunk lenne főellenség, ha mégis, akkor pont a románok lennének azok, mostanában trendibb utálni egész Nyugat-Európát, vagy a szlovákokat, na meg belső ellenségeinket. Igen, egyébként a sportban a teljesítmény illik tisztelni nemtől kortól hovatartozástól függetlenül, csak épp nálunk ez nem mindig megy sajnos. Valóban a saját boldogságodért te vagy a felelős, és te tudsz tenni érte, csak ne feledd, hogy ha kiskorodtól azt hallod, hogy te csak utcaseprő lehetsz, akkor mire felnősz el is hiszed, na és ez már a társadalmon is múlik, hogy segíti vagy gátolja azt, hogy higgyél magadban. Az is a társadalom feladata, hogy megtanítson a felelősségvállalásra is. Nyilván vannak, de tegyük hozzá azt is, hogy nálunk ezek a környékek az ország legszegényebb vidékei, ott meg Erdély az ország leggazdagabb része.
Nem hiszem, hogy csak Magyarország provokál. De mindegy. De akkor sem vagyok hajlandó kevesebbnek érezni magam egy románnál, mert volt egy PR-akciójuk. (Igaz, többnek sem érzem magam.)
Ha valamivel nincs probléma Magyarországon, az a kiemelkedő sportteljesítmény megbecsülése. (Legalábbis olimpiai sportágakban.)
Szerintem egy bizonyos életkor fölött ciki a nehéz gyerekkorra hivatkozni. Elhinném, hogy nem lehet kitörni, ha nem lennének olyanok, akiknek mégis sikerült.
És tegyük hozzá azt is, hogy gazdasági teljesítményben azért Székelyföld nem sokkal veri Abaújt, vagyis az életkörülmények között olyan rettenetes különbség nincs.
De mindegy is. Csak azért reagáltam, mert nem igazán szeretem, hogy azt próbálják belénk nevelni, hogy mi vagyunk a világ legrosszabb népe. (Persze, a másik véglet is ugyanennyire taszít.)
Nem is kell kevesebbnek érezni magad senkinél, nem kért ilyet senki.
Nem fog arra hivatkozni, mert eszébe se jut, hogy lehetne. Egyszerűen csak elhiszi, hogy neki csak annyi adatott.
Imádunk végletekben gondolkodni, no meg siránkozni, bennem fel se merült, hogy mi lennénk a legrosszabbak, de lehetnénk jobbak.
Én meg azt nem szeretem, amikor mindenkire mutogatunk, mert mindenki más hibás, csak én nem, mert igen is rajtam is múlnak a dolgok. Persze tudom siránkozni könnyebb, és különben is a zsigereinkben van, meg magunkat sajnálni, na az is baromira megy. (mondjuk ezek csak közvetetten erről jutnak eszembe, csak ma olvastam egy mailt amiről eszembe jutottak)
- A német küldöttség bevonuló ruhája hivatalosan az ország sokszínűségét hivatott kifejezni.
VálaszTörlés- Az, hogy Tófalvi Éva a zászlóvivőjük, nem jelenti azt, hogy az ország nem diszkriminálja a magyar kisebbséget. Egy ilyen húzás jó PR a külvilág felé. Egyébként meg Tófalvi Éva talán a román olimpiai csapat legsikeresebb versenyzője.
Nálunk az a hagyomány, hogy a korábbi sikerek elismeréseként viheti valaki a megnyitón a zászlót. Szerencsére a nyári olimpiákon mindig van kiből válogatni. Az meg nem a magyar sportolók hibája, hogy cigány származású sportoló nem igazán jutott el odáig, hogy a világ élvonalában legyen. (Ha körülnézek az országban, jó ideig nem is lesz rá példa. És ez csak felerészben a magyar társadalom hibája.)
Amúgy meg az elmúlt évtizedben egy szerb sportolónő - Janics Natasa - volt az egyik legnépszerűbb sportoló az országban. Tehát az, hogy kőbunkó nacionalisták lennénk, és mindenkit gyűlölnénk, aki nem kellően magyar, nem igazán állja meg a helyét.
Abban azonban igazad van, hogy sok magyar negatívan ítéli meg a románokat. Személyes tapasztalataim szerint azért a többség köztük is normális. De nem gondolom, hogy a románok sokkal kedvezőbben vélekednének rólunk.
- Az ukránok enélkül is nagy tapsot kaptak volna. Elvégre testvérnép. Annyira azért nem gáz ott a helyzet, hogy ne vennének részt az olimpián.
Lehet, hogy az a hivatalos álláspont, azonban amit én írtam az csak az, amit bevonulásukkor a közvetítés kommentátorai mondtak.
TörlésPersze, tökéletes PR húzás, de valószínű azért merték meglépni, mert nem számítottak igazán ellenállásra. Amúgy meg szerintem itt sokkal rosszabbul vélekednek róluk, mint ők rólunk. S meglehet, hogy egy szerb sportoló nagy népszerűségnek tud örvendeni nálunk, de ne feledd azt, hogy nincs is olyan rossz közvélekedés a szerbekről, mint a románokról, nemhogy a cigányokról.
Nem is gondolnám, hogy a magyar sportolók hibája volna, nem, ez annál sokkal mélyebben gyökerező probléma, s mivel legalább felerészben a társadalomé, így a társadalom nagyon is sokat tudna tenni ennek megváltoztatásáért.
Persze, és az is benne van, hogy viszonylag közel van Ukrajnához, tehát akár elég sokan ki is látogathattak oda.
Hát, izé, Szujó Zoltánt én nem igazán tartom hiteles forrásnak.
VálaszTörlésAzért nem számítottak ellenállásra, mert, ugyanúgy, mint nálunk, kis jelentősége van egy téli olimpiának. A gesztus részét továbbra sem érzem.
Az, hogy a szerbekről jobb a vélemény, talán köszönhető annak, hogy Szerbia "csak" háromszázezer magyart kezel másodrangú állampolgárként, míg Románia ennek az ötszörösét. Meg aztán Szerbiának talán nem mi vagyunk a "főellenség", míg Romániának igen (és ez fordítva is igaz). Egyébként csak arra akartam kilyukadni, hogy a sportban nem a származást, hanem a teljesítményt nézzük. És ha valaki jó eredményeket ér el, azt ugyanúgy tiszteli/szereti a nagyközönség, nemzetiségtől/etnikumtól függetlenül. (A széljobberek és a prolik véleményéért hadd ne kelljen felelősséget vállalnom.)
A saját boldogulásáért leginkább mindenki önmaga tud tenni. Csak ez sokszor nagyon nehéz. És könnyebb másra kenni a felelősséget. Rasszista magyarokra, náci németekre, vagy magyargyűlölő nyugatiakra, a főnökre, a rossz gyerekkorra, és lehetne még sorolni végtelen számú indokot. Tehát felerészben a társadalom felelős. De mi van a másik felével? (Amúgy sem rajongok azért, hogy folyamatosan az egyéni szabadságjogokról papol mindenki, az egyéni felelősségről meg szó sem esik.)
Az, hogy esetleg a magyarok kevésbé szeretik a cigányokat, mint a románok a magyarokat, nem feltétlenül csak a magyarok hibája. Egy abaúji vagy ormánsági és egy székelyföldi falu között azért vannak különbségek, ami sok dolgot megmagyaráz.
Lehet, de maguk a németek sem tagadják, hogy a ruhának van egy ilyen másodlagos, tudat alatti jelentése is.
TörlésTudod a dolgokat kicsiben kell kezdeni, nem várhatjuk el, hogy egyből magyar államfőt válasszanak. Mellesleg szerintem ott sokkal népszerűbbek a téli sportok mint nálunk. Egyébként pedig ezt erdélyi magyarként én igenis gesztusnak érzem, lehet egy magyarországinak ez kevés hozzá.
Csak négyszeresét, nem ötszörösét, de egyébként a másodrangú állampolgárral sem értek egyet. A románoknak azért vagyunk mi a "főellenség" mert Magyarország kiprovokálja, amúgy meg nem valószínű, hogy nálunk lenne főellenség, ha mégis, akkor pont a románok lennének azok, mostanában trendibb utálni egész Nyugat-Európát, vagy a szlovákokat, na meg belső ellenségeinket.
Igen, egyébként a sportban a teljesítmény illik tisztelni nemtől kortól hovatartozástól függetlenül, csak épp nálunk ez nem mindig megy sajnos.
Valóban a saját boldogságodért te vagy a felelős, és te tudsz tenni érte, csak ne feledd, hogy ha kiskorodtól azt hallod, hogy te csak utcaseprő lehetsz, akkor mire felnősz el is hiszed, na és ez már a társadalmon is múlik, hogy segíti vagy gátolja azt, hogy higgyél magadban. Az is a társadalom feladata, hogy megtanítson a felelősségvállalásra is.
Nyilván vannak, de tegyük hozzá azt is, hogy nálunk ezek a környékek az ország legszegényebb vidékei, ott meg Erdély az ország leggazdagabb része.
Nem hiszem, hogy csak Magyarország provokál. De mindegy.
VálaszTörlésDe akkor sem vagyok hajlandó kevesebbnek érezni magam egy románnál, mert volt egy PR-akciójuk. (Igaz, többnek sem érzem magam.)
Ha valamivel nincs probléma Magyarországon, az a kiemelkedő sportteljesítmény megbecsülése. (Legalábbis olimpiai sportágakban.)
Szerintem egy bizonyos életkor fölött ciki a nehéz gyerekkorra hivatkozni. Elhinném, hogy nem lehet kitörni, ha nem lennének olyanok, akiknek mégis sikerült.
És tegyük hozzá azt is, hogy gazdasági teljesítményben azért Székelyföld nem sokkal veri Abaújt, vagyis az életkörülmények között olyan rettenetes különbség nincs.
De mindegy is. Csak azért reagáltam, mert nem igazán szeretem, hogy azt próbálják belénk nevelni, hogy mi vagyunk a világ legrosszabb népe. (Persze, a másik véglet is ugyanennyire taszít.)
Nem is kell kevesebbnek érezni magad senkinél, nem kért ilyet senki.
VálaszTörlésNem fog arra hivatkozni, mert eszébe se jut, hogy lehetne. Egyszerűen csak elhiszi, hogy neki csak annyi adatott.
Imádunk végletekben gondolkodni, no meg siránkozni, bennem fel se merült, hogy mi lennénk a legrosszabbak, de lehetnénk jobbak.
Én meg azt nem szeretem, amikor mindenkire mutogatunk, mert mindenki más hibás, csak én nem, mert igen is rajtam is múlnak a dolgok. Persze tudom siránkozni könnyebb, és különben is a zsigereinkben van, meg magunkat sajnálni, na az is baromira megy. (mondjuk ezek csak közvetetten erről jutnak eszembe, csak ma olvastam egy mailt amiről eszembe jutottak)