Ma a metrón az egyik megállóban úgy döntött egy utas, hogy ő azon az ajtón száll be amely mellett én is állok nem mintha ez bárkit is bármikor visszatartana, és annyi ember van, hogy a szélső szinte kilóg a szerelvényből, és nem megy át a másik ajtóhoz, ahonnan szálltak is le és hely is volt. Szóval ő úgy döntött, hogy oda száll be, és ennek a legegyszerűbb módját választva nekiment az ajtóban állónak, és szinte félre lökte, majd amikor erre csendesen visszakérdezett a másik, hogy mit csinál, akkor fennhangon elkezdett magyarázni, hogy ő felszáll, és miért nem mennek odább, és különben is, neki állt feljebb.
Csak én érzem azt, hogy ez olyan közönséges és bunkó? Csak szerintem lett volna szebb és kedvesebb, és ugyanilyen hatásos, ha elnézést kér, és megkéri a szélen állókat, hogy próbáljanak meg beljebb húzódni? Bennem, és szerintem abban is akiket majdnem felrúgott jobb érzést hagyott volna és jobb benyomást tett volna ránk.
Szerintetek az utas nő vagy férfi volt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése