Tegnap délután elindultam haza a családi fészekbe. Kiértem az állomásra, a vonat indulásáig még volt 20 percem, így nem csodálkoztam, hogy még nem lehet tudni hanyas vágányról indul a vonatom. Körülbelül 5 perccel indulás előtt kiírták, hogy az 1 vágányról (Keletiben járunk, aki nem ismerné annak elárulom, hogy az a bejárattól nagyjából fél kilométer lehet, ami rohanva minimum 5 perc), de csak 20 perces késéssel. Mire odaértem a vonat már bent állt és sokan már fel is szálltak rá, igaz még nem volt rajta sem világítás, sem pedig fűtés, de hát minek is lenne, hiszen még van legalább 10 perc az indulásig. Aztán olyan 20 perccel később már világítás is volt, több mint 1 óra várakozás után egyik utas elárulta, hogy a szomszéd kocsiban van fűtés, szóval átültem, de közben már azon gondolkodtam, hogy lehet kéne szerezni túlélőcsomagot, ugyanis ekkor még mindig nem hagytuk el az egyes vágányt. A hangos bemondó közben bemondta, hogy a sülysápi vonatok nem járnak, a Szolnokra menők mindenütt megállnak, és kb. 20 percet késnek, a miskolci vonalon pedig a közlekedés baleset miatt bizonytalan. Az utánunk egy órával induló gyorsvonat időben elindult, a mellettünk lévő két vágányról legalább 5 vonat indult el, valamennyi elővárosi, volt köztük sülysápi (ami ugye nem is jár) szolnoki, és hatvani is. Potom két óra késéssel el is indultunk, és utána már száguldoztunk, így két és egynegyed órás késéssel már meg is érkeztem célomhoz.
Amikor megkérdeztük a kalauzt aki ezek után lekezelte a jegyünket, hogy miért indultunk késve akkor azt a választ kaptuk, hogy mert felsővezeték-szakadás, síntörés és gázolás is volt, erre megjegyeztem: de az összes többi vonat ennek ellenére elindult, és ráadásul a baleset nem is ezen a vonalon volt. Közölte, hogy de a mi vonatunkból még egy kocsit ki is kellett sorozni, mert nem volt rajta fűtés. Mellesleg pont akkor, amikor nem volt mozdonyunk leszálltam és megkérdeztem, hogy elmehetek-e egy büféig, amire azt a választ kaptam, hogy hát ezt nekem kell tudni. Miért nekem kéne, az én infóim szerint már legalább 1.5 órája utaznunk kellene, szóval akkor pontosítottam a kérdésen, hogy 5 percem van-e még, mert most pont mozdonyunk sincs, erre mondták, hogy annyi biztos van még.
Az egész sztoriban nem az volt a bosszantó, hogy ennyit késtünk, hanem az, amiért, és az ahogy ezt az egészet tálalták. 5-10 percenként bemondták, hogy melyik vonat mikor indul, mennyit késik, csak a miénkről nem sikerült egy árva szót sem ejteni. A szerelvény reggel érkezik meg, s csak késő délután indul tovább, szóval idejük akadt volna kijavítani és leellenőrizni a hibákat, amit nem ekkor kellett volna felfedezni. A vonat jól felszerelt, működik benne a hangos utastájékoztatás, még ha nem is automatáról, akkor miért nem bírták bemondani, hogy mi a helyzet, és esetleg közölni, hogy milyen alternatív lehetőségeink vannak, ha nem akarjuk kivárni, hogy elinduljunk. Ilyenkor mindig azt mondják, hogy ők sem tudnak többet, mint mi, de mivel még az állomáson álltunk és nem a pusztában a semmi közepén, így ez nehezen hihető. A wc-k az egész vonaton nem működtek rendesen (tele volt a wc-csésze lével), így gyakorlatilag egyetlen használható mosdó sem volt egy olyan vonaton, amely célba csak reggel érkezik menetrend szerint is.
Szóval hej, de jó, hogy vonatra ültem. Egy élmény volt...
Egyébként még felsorolhatták volna azt is, hogy azért késünk, mert reggelre Csehországban fél méter hó esett, és ugye két hete volt egy nagy földrengés Haitin, ugyanis a mi késésünkhöz ezeknek az eseményeknek sem volt több köze, mint mondjuk annak, hogy a miskolci vonalon baleset volt, mert mi nem arra mentünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése