Gondolkodom, gondolkodom, és még mindig gondolkodom. Nem gondolom azt, hogy van olyan dolog, amit meg kéne saját magamnak bocsátani. Alapvetően úgy vélem, hogy ha elölről kezdhetném akkor is mindent ugyanígy csinálnék. Mondjuk néha lehetnék bátrabb, szóval ha valami amit meg kéne magamnak bocsátanom az az, hogy nem mindig minden lehetőséget használtam ki, mert nem voltam elég vállalkozó szellemű hozzá, habár ez így nem igaz, mert végülis elértem amiket akartam, csak néha jobb lett volna talán, ha kevésbé izgulok miatta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése