Hős, de már nem bölcs?

Az utóbbi napokban időm is alig van, és fáradt is vagyok, eléggé megviselt a tegnapi fogászat, mostmár második hete járok fogorvoshoz, és már megszabadítottak az utolsó bölcsesség fogamtól is, szóval akkor nem vagyok már bölcs? Viszont a kolleganők, és mostmár a Kedvesem és a családom is úgy állt hozzám tegnap, hogy milyen hős vagyok, hogy több fog kihúzása után még bementem dolgozni is, és végig csináltam az egész napot, és kibírtam, és nem vagyis csak egy kicsit szenvedtem, nem igazán nyavalyogtam, és nem is panaszkodtam, hogy fáj, főleg azért, mert nem is igazán fájt.

Egyébként a fogorvosokról: tulajdonképpen még csak tejfogaim voltak, és már rendszeresen jártam fogorvoshoz, rengeteg fogorvost fogyasztottam el, akihez kicsi koromban jártam, az nyugdíjba ment, mi elköltöztünk, de egy másik ismerős fogorvoshoz kerültem, aki egy darabig foglalkozott is velem, de mivel ismerős volt, így mindig én maradtam utolsónak, és én voltam az, akit hazaküldött, hogy jöjjek vissza máskor, ha megunta a dolgot, aztán egy idő után már el is utasított, így átkerültem a körzetemhez, ez pont akkor volt, amikor már tudtam, hogy fél évet külföldön leszek, szóval tutira rendbe kéne rakni a fogaimat. A rendberakás úgy nézett ki, hogy ahányszor találkoztam a fogorvossal kb 6 hónap alatt 4szer, annyiszor mondtam el neki, hogy de nekem nyár végére minden rendbe kell legyen, ő meg azt, hogy úgy lesz, aztán azt, hogy azért olyan rosszak a fogaim, mert nem mosom, mire én visszareplikáztam, hogy dehogynem, rendszeresen mosom, erre azt, hogy akkor biztos nem jól. A vizet ilyenkor más sikeresen felkaptam, és kijelentettem, hogy biztos, de akkor tanítson meg, hogy hogy kell, na azt már nem. Szóval mondtam neki, hogy nekem nyár végére rendben kell lennie mindennek, és adjon több időpontot egymás után, de nem volt hajlandó, egyszerre csak egy időpontot adni, és azt is 3 hét múlvára, aztán kb két ilyen alkalom után anyu küldött neki kávét, amit én nagy duzzogva átadtam neki, mire legközelebb mentem hozzá a szerencsétlen lábán átment egy kocsi, ezért nem dolgozott vagy két hónapig, a helyettese meg az volt, aki már előtte átirányított ide, mondván nem az ő körzetébe tartozom, és nincs rám ideje. Így esett meg, hogy sikeresen kipróbáltam a holland fogorvosi szolgáltatásokat is, mert persze, hogy bedurrant a fogam kint. Karácsony környékén elmentem egy magán fogorvoshoz, amikor itthon voltam, mert azért az mégis olcsóbb, mint kint, na az kellemesebb ember volt, és jól is dolgozott, csak miután hazakerültem nem tudtam hozzá járni, mert úgy rendelt, hogy én pont suliban voltam egy másik városban. Aztán jártam iskola fogászatra is az egyetemen, ott kvázi rendbe is tettek mindent, persze azért is fizetni kellett, akkor elküldtek az első bölcsesség fogam kihúzására szájsebészetre, ahol az volt a legjobb érvük arra, hogy ne szenvedjek, hogy férfi vagyok nem hallottak még róla, hogy a férfiak mimózábbak? Aztán akkor kerültem megint fogorvoshoz, amikor az egyik fogam beletört egy szelet kenyérbe!!!, mert nekem olyanok a fogaim, hogy puha dolgokba imádnak beletörni:) Na mindegy, mivel egymás után törtek a fogaim így kerültem most megint a fogászatra, de már legutóbb is elismerte a fogorvos, hogy nem rajtam múlik, hogy ilyen gyengék a fogaim, és ennyire romlanak és törnek, ez genetikai örökség, és nem lehet vele mit kezdeni igazából. Most viszont egy nagyon aranyos, kedves és figyelmes doktornőm van, és tb által finanszírozott ellátásban részesülök, ami azért nagy szó. Ja és félek az injekciótól, és ezért a fogorvosoktól is általában, de most olyan fogorvoshoz kerültem aki erre nagyon is odafigyel.

Azért az igazság az, hogy mostmár kicsit kifáradtam, és nehezebben viselem, főleg estére, ezért is vagyok kissé hallgatagabb.

Egyébként remélem ennek a bejegyzésnek az elolvasása után is lesz még olyan ember aki visszatér ide:)