Azt mondják amikor az ember megszületik még emlékszik minden előző életeiben vele történt dologra, amit aztán elfelejt. Születésekor minden embert, minden babát egy Angyal vár, és amikor a baba felsír az Angyal oda teszik az ujját a baba szájára, aki ekkor elfejti minden korábbi életéről szóló tudását, megnyugszik és abbahagyja a sírást. Azt mondják ezért van az ajkunk felett az a "minta", ami olyan, mint egy ujj nyoma.
Ezt a történetet a Kedvesem mesélte, és akkor és ott romantikus volt, remélem azért így is maradt belőle egy kicsi.:)
ez egy részlet a mr. nobodyból, amit a 2 éves évfordulónkon néztünk meg a párommal, hogy rá egy hónapra mi is nekikezdjünk elfelejteni egymást. :(
VálaszTörlésKedvelem a mondákat, és a meséket is - nemcsak a La Fontaine meséket, szinte minden mesét. Legutóbb vietnámi meséket olvastam.
VálaszTörlésHm, pedig az Életben hasonló ez az egész, tényleg úgy születünk le, hogy elfelejtük a küldetésünk. Ez az Angyalkás szájratapasztás ilyen meséssé tette a rideg valóságot. :) De aranyos. ;)
VálaszTörlés