Tegnap megint vonatoztam hosszabban (hülye szokásom, tudom). Pestről IC-vel jöttem és most valamiért elég sokan voltak rajta. Olyan vagonban ültem, ahol a székek négyesével egymás felé vannak fordítva, szóval mindig ül valaki szemben is veled, csak köztetek van egy asztal, főleg ha az ablak mellett ülsz. Szóval az én négyesemben és a mellette lévő másik négyesben is minden széken ültek, és utazunk már több, mint egy órája amikor megszólal felháborodott hangon egy nyugdíjas nő a vele szembeülő férfinek mondva a szövegét: -Kényelmesen van a lába? A férfi mosolyogva válaszol, igen, köszönöm. Erre a nő: az jó, mert én már indulás óta lábujjhegyen tartom a lábam, hogy valahogy elférjen és kényelmetlen, maga meg itt kinyújtva oldalra ül, micsoda dolog ez, nem azért vettem a pótjegyet, hogy itt szorongjak, hanem azért, hogy kényelmesen utazhassak, a maga mellett ülő nő előtt is ott a táska, így a kisunokám egész úton felemelt lábbal kell utazzon. A férfi továbbra is halkan és intelligensen válaszol:- Miért nem nyújtja a lábát ön is ki, van hely. A nő még hangosabban: - Én nem fogom kinyújtani, üljön maga is normálisan, mint mások, én nem fogom mindenféle idegen férfiak felé nyújtogatni a lábam, jó hogy nem azt mondja, hogy tegyem a lába közé a lábam, micsoda dolog ez. A férfi már rég visszahúzta a lábát, és közben próbálta lecsilapítani a nőt, az meg csak kiabál, már az egész vagon azon nevetett, hogy ez miket hord itt össze. Az egész egyébként arra ment ki, hogy pont jött a kalauz és hátha az is rászól a férfire. Az kalauz mondta, hogy ha nem kényelmes akkor tessék átülni másik helyre, ahol el több hely van. A nő erre: - Én üljek át??? Válasz:- Akkor az úr.
Az egész szituban az volt a vicces, hogy a nő tűrte vagy 20 percig a dolgot, és már egyből a plafonon kezdte a beszélgetést, és egyáltalán nem volt kedves, vagy barátságos, és nem kért, hanem bunkó módon pattogott, és az egész szituációban ő maradt tulajdonképpen alul, méltóságát tekintve mindenképpen, mert mindenki őt, aki közbeszólt őt szólta le.
Aztán míg vártam a csatlakozásra láttam Ladányban egy-két "jól öltözött" embert, aki roppant illemtudóan a szoknyájába kente a maghéjat bent az állomás csarnokán átsétálva, ami persze azonnal a földre potyogott. Meg is állapítottam, hogy igazi kultúrhelyre érkeztem:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése