Elindultam ma délután kis mozgásterápia jelleggel biciklizni Vác felé a bicikliúton, már szinte nincs is elöntött szakasza, de csak szinte. A Dunakeszi révnél fel lehet menni már, de még végig ahogy a bicikliút visz nem, viszont mivel nincs sehol zsákutca ez így nem zavaró. Aztán tovább mentem egészen Sződligetig, ahol már amikor a bicikliút lemegy a töltésről volt olyan gyanúm, hogy lehet mégse járható még végig az út, mert a tévébe is mutogatták, hogy ott még a Dunától vagy 5 méterrel odább lévő 2-es út is le volt zárva, mert elöntötte az ár, így nyilván a bicikliút sem úszta meg a dolgot, de jöttek szembe is, és nem volt útzár jelzés sem, így vígan mentem tovább és néztem, hogy a fákon lévő iszap alapján úgy mellkasig érhetett ott a víz, de most tiszta és száraz. Vígan kerekezek, ezen szinte szórakozok is, hogy milyen érdekes, ha belegondolok abba, hogy itt még alig 1 hete víz volt, nem is kicsi, most meg újra birtokba veszik a biciklisek. Na elmélkedésem nem tartott túl sokáig, mert egyszer csak elkezdett sár lenni, majd már csak a keréknyomokon lehetett haladni mert egyébként a folyékony trutyiba mentem volna, itt már felmerült bennem, hogy lehet vissza kéne fordulni, de nem lehetett volna csak úgy, hogy beleteszem a lábam a trutyiba, amit nem akartam. Tudtam hogy ott van alig pár méterre egy híd, majd annak a tetején látom milyen tovább az út, és legfeljebb ott visszafordulok. Ott már száraz volt, de előtte egy egész bicikliút széles pocsolyán is át kellett hajtani. Mivel száraz, gondoltam megyek tovább, lendületet vettem, és bevettem a következő kanyart is, ami után úgy fékeztem ahogy csak tudtam, mert ott pár méter után újra minden iszapos, és vagy 5 méter után már ott a Duna is. Épp megálltam a szélén, és akkor már magamba dicsértem az illetékeseket, hogy az erdő túl végén, ahol még ki lehetett volna terelni a biciklistákat a főútra miért nem raktak ki egy táblát, hogy még árvíz miatt zárva, és hogy terelés. Biztos úgy is lett volna aki arra megy, de így mindenki. Voltak akik a nyomok alapján ott a sáros részen kitapicskoltak a főútra, de én nem akartam sáros lenni. Amúgy pont a trutyis rész kellős közepén amikor jöttem vissza jöttek szembe, hát mondhatom kellemes élmény volt belehajtani a láthatóan szinte folyós iszapba:)
Szóval azért mondjuk néha egy kilométerjelzés se ártana az útra, de legalább egy jelzés az utolsó elágazásnál,hogy árvíz miatt az még ugyancsak zsákutca arra, hacsak nincs kétéltű biciklid.
Egyébként Felsőgödnél ahol a házakat magas gát védi, aminek a tetejét meg se közelítette a folyó érdekes volt látni, hogy ennek ellenére a talajvíz és az átszivárgások miatt még két három utcányira is minden háznál homokzsákok voltak.
Nem tudom a túl parton mi a helyzet, mert ugyan tegnap arra is jártam, de nem mertem rákanyarodni a szentendrei bicikliútra amikor az az ártér felé bement az erdőbe, amikor már odáig is a gáton még ott voltak a homokzsákok.
