A következő címkéjű bejegyzések mutatása: duna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: duna. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 3., vasárnap

Mi lenne ha kiszáradna a Duna?

Ezt a filmet majd szeretném megnézni:
A mini előzetes, amolyan csalogató és diplomamunka, a teljes film azonban majd csak jövőre debütál.  Remélem a film is jó lesz.

2016. január 16., szombat

télen is jó program

A Duna-partra sétálni, legalábbis úgy tűnt abból, hogy szembe velem kifejezetten sokan sétáltak a Duna felől vissza a városba, lefele se én tartottam egyedül, habár tegyük hozzá, hogy kb 3 perc után már sikerült teljesen egyedül lennem a parton is.

2015. november 12., csütörtök

2015. október 25., vasárnap

És most

Mielőtt még tök sötét lesz, lerobogok a Duna-partra. Gyere és találj meg, ha tudsz :D

2015. augusztus 5., szerda

Még hogy a Duna nem kék

Minden csak nézőpont kérdése :) A megfelelő szögből kell csupán nézni.

2014. szeptember 6., szombat

Délután elmentem kicsit biciklizni, és eltekertem egészen a Duna csárdáig, ott megálltam kicsit nézni a Dunát, s mivel már lusta voltam tovább menni, meg elég csúnya felhők voltak, így inkább ott lementem a parton lévő egyik teraszig. A Duna viszonylag magas, a strand rész víz alatt volt, de kellemes volt kicsit ott bámulni a folyót, majd vissza indultam, félúton már éreztem a hűvös, vihar előtti szelet, mely az eső előjele, aztán dörgött is, így meg se lepődtem amikor elkezdett esni. Mire hazaértem már itt el is állt, de esett annyit, hogy elázzak. Jó volt kicsit bambulni ott a vizet, a szigetet és a hegyeket, ott talán még nyugodtabb, mint itt, legalábbis a sziget, habár itt nincs szembe település, ott meg elvileg van, csak itt a rév viszonylag forgalmas, habár most úgy tűnt, mintha nem járna a komp, vagyis én egyik oldalt se láttam, pedig annyira nem nagy a víz.
Amúgy egész este esik. 

2014. július 14., hétfő

2013. június 5., szerda

érzés

Furcsa dolog, hogy egy nyári zápor után a Duna-part a legkellemesebb hely az áradás ellenére, mert nyugalom van és kellemes illat, kisimítja az ember idegeit, még akkor is, ha a város apraja nagyja is arra sétál, és a népsűrűség az egész városban ott a legnagyobb. Siet a Duna felette pedig mint egy második folyó, hömpölyög a pára a szigetről a folyóba. Emberek elgondolkodva nézik a tova tűnő, sodródó ágakat, a fák közt áramló folyamot, és nem is az árral, hanem a lemenő nappal, a vízen visszatükröződő napsugarakkal, a párával vannak elfoglalva.