A következő címkéjű bejegyzések mutatása: otthon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: otthon. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. augusztus 25., kedd

De fura itthon

Amikor múlthéten hazaértünk, megállapítottam, hogy nem szeretnénk újra itt lakni, olyan más mint én. Olyan furán öltöznek az emberek, és olyan furák is. Aztán ma már láttam, hogy azért vannak olyanok is, akin megakad az ember szeme. Persze kin miért akad meg, az utcán menő vadidegenen azért, mert valahogy jobban nézett ki, mint azt itt vártam, míg a szembe szomszéd srácon azért, mert magasabb mint én és meg is emberesedett, és én még emlékszem arra, amikor első osztályba járt, hogy milyen kicsi vékony srác volt, most meg egy helyes felnőtt fiatal pasi lett már, és le se tagadhatná az anyját :)
Aztán az is meglepő, hogy én nagy naivan így a dinnye szezonban elmegyek a zöldségeshez dinnyéért, és nézek körbe bambán, hogy hol a dinnye, majd amikor megkérdezem, hogy nincs dinnye? akkor közli, hogy nincs, és talán, mondom talán holnap délelőtt lesz, hát ezen így azért ledöbbentem, és csak akkor ocsúdtam fel, mikor már hazaértem. Aztán elmentem a másik zöldségeshez, ott kaptam is, de a megszokott arcok (persze akiket vagy 2-3 éve nem láttam) helyett egy fiatal srác szolgál ki, akkor kezdtem elgondolkodni, hogy ez a srác tuti alig múlt 18 és amikor még tényleg itthon laktam akkor kisgyerek volt. Lehet, hogy öregszem? :)
De persze azért vannak olyan boltok, pl ahol a gépem most épp szerelik, ahol az ott dolgozók már tizenéves korom óta ismernek, és még mindig nem látom őket öregnek:) Szóval azért vannak ismeret arcok is, de nem érzem azt, hogy ide tartoznék, talán azért sem, mert olyan embert nem ismerek, akivel össze lehetne járni. Majdnem azt írtam, hogy elmenni valahova, de hát itt így hirtelen nem is tudnám hová lehetne.
 

2013. március 8., péntek

kisvárosi hangulat

Nézem a szívek szállodáját, melyben a következő jelenet ment: 
Stars Hollow főterén Luck kávézója előtt gyülekezik a város apraja nagyja. Az alkalom nem más, minthogy leleplezzék a város közlekedési lámpájánál (aminek felszerelését sem indokolta semmi) az első traffipaxot. A leleplezés után egy működését demonstráló bemutató következik, ahol Taylor kocsiját Kirk vezeti, akinek az a feladata, hogy áthajtson a piroson. Ezt meg is teszi, mire lefotózza a traffi, de olyan éles villanással, hogy az elvakítja Kirkot, aki behajt Luck kávézójának kirakatába. Az egész meglehetősen komikus:)
De nem ezért írom le a történetet, hanem azért, mert ahogy ott gyülekeztek az emberek és beszélgettek egymással eszembe jutott, hogy ahogy a sorozatban is, így a valóságban is mindenki ismer mindenkit egy akkora településen, mindenki tud váltani pár szót a másikkal, tudja a nevét, van közös ismerős, közös téma, stb. Én jelenleg nagyobb településen élek, mintsem ismernék mindenkit, vagy mindenki engem, másrészt meg nem is lakom itt olyan rég óta. Laktam kisebb koromban olyan helyen, ahol mindenki tényleg szinte mindenki ismert mindenkit. Az emberek köszöntek egymásnak az utcán, és szinte mindenki tudta, hogy kinek a gyereke, unokája vagyok. Persze ennek a dolognak vannak hátulütői is, de azért mégis csak jobb az, ha az embert ismerik, mintsem az, ha végig tudsz menni úgy az egész városon, hogy nincs senki akire rá tudnál köszönni. 
Igaz ha visszamegyek gyerekkorom lakhelyére már ott sem ismerek mindenkit és engem sem ismernek:)
Persze sokat számít, hogy egy helyen nősz-e fel és éled le életed nagy részét, vagy költözöl jobbra, balra. Emlékszem gyerekkoromban, még évekkel azután, hogy elköltöztünk szülővárosomból, a szüleim rendszeresen botlottak ismerősbe a városban járva kelve, pedig az egy közel negyedmilliós nagyváros. 
És habár nem jártam suliba ott, amit most kvázi hazának emlegetek, ahova most hazajárok, mégis ott azért még én is szoktam ismerősökbe botlani:) Pedig már onnan is vagy 5 éve, hogy elköltöztem. 
Szóval érdekesek ezek a dolgok.

2012. március 1., csütörtök

Hogy lehet egy lakásból otthon?

Ezen gondolkodom már napok óta, hogy mi a különbség egy lakás és egy otthon között, mi az ami egy lakást otthonná tesz. Nem nagyon tudtam rájönni, hogy mi az ami hiányzik, mi az a plusz, ami megadja az otthon melege érzést, és mi az a pont, amikor átfordul az, hogy jól érzed magad benne, és mi az amikor már otthonosan.


Szóval min múlik? Szerintetek?