Egy napig zárva tartanak boltok

Én kicsit meg is feledkeztem arról, hogy holnap nem lesz nyitva semmi, de munka után amikor hazafele mindenütt kígyózó sorok voltak a boltoknál, mintha legalábbis egy hétre zárna be minden. Mondhatnám, hogy láttam az emberek arcán a pánikot, hogy elfogy a kaja, de azért nem. Viszont tényleg mintha pánikolva vásárolna mindenki, hogy meg ne feledkezzen valamiről, megyek én is gyorsan még, le ne maradjak valamiről.:D

vásárlási élmény

Ti jártatok már úgy, hogy amikor először bementetek egy boltba, akkor nem értettétek miért van ott annyi ember, mi ami annyira jó abban a helyben, de amikor következő alkalommal jobban szétnéztetek, akkor ti is találtatok kedvetekre való dolgokat? Aztán amikor legközelebb mentem, és azóta minden alkalommal így járok, hogy elsőre sokkal jobbnak tűnt a választék, érdekesebbnek a kínálat, és most egyszerűen hiába nézegetem, pedig célirányosan keresek 1-2 dolgot, mégsem találok olyat, amire azt mondanám, na ez kell nekem. Már azon gondolkodom, hogy kéne keresni valami hasonló boltot és ott szétnézni. Főleg egyébként, hogy amit keresek ránézésre is sokkal szebbet leltem olyan helyen, ami nem is erre az árura van specializálódva, de pont ebből kifolyólag sajnos méretet nem találtam ott.

székely napok

A Fővámtéri csarnokban most mindenféle székely finomság kapható, székely napok vannak ugyanis. Reggel teljesen véletlenül tértem be oda, na jó nem, korán volt, és arra jutottam, hogy oda megyek kaját venni magamnak. És hát elcsábultam, a sok finom császárszalonna és szalonna láttán, de a sajtoknak sem tudtam ellenállni. Itt nagyon ritkán látni, kb csak ha hoz valaki odaátról ordát, vagy telemeát, így abból is vettem. De az erdélyi italokból, teákból is lehet válogatni, no meg kerámiákból. Én ugyan nem vagyok nagy ivó, de most mégis vettem áfonya likőrt, mert az finom.
Szóval én csak ajánlani tudom a portékát:)

Egyébként reggel még 8 se volt, pakoltak ki éppen még, de már tele volt a sor türelmetlen emberekkel. Hihetetlen, az egyik azt kommentelte, hogy ott áll már fél órája, jelzem tolakodott utánam jött, de előttem állt a sorban, csak nem szolgálták még ki:), de nem is állt még ott 5 percnél régebben. A másik azt kifogásolta, hogy a ma nyitó és még most kipakoló árus, aki mellesleg szép népvisleletben van, miért nem rendelkezik végtelen mennyiségű apróval, hogy vissza tudjon adni. Ja és miért egy festett dobozban van a pénz, jelzem az is népi festésű ládika volt.
Nem is tudom, engem nem zavart, hogy korán reggel egy nem is magyarországi árus amikor még pakol ki nem tud visszaadni úgy, hogy mindenki nagy pénzzel akar fizetni. Nem zavarta őket, kiszolgáltak, nem törődtek ezekkel az emberekkel, kedvesek voltak. Egy helybeli már rég lekutyapicsázta volna a "kedves vevőt", hogy ő nem pénzváltó, nem kötelessége apróval rendelkezni.

Mellesleg az erdélyi, székely srácok meglehetősen helyesek, nem hiába székely srác a barátom is!

hosszú kígyózó sorok

Az amerikai filmek kedvelt fordulata, hogy amikor valami vadiúj vagány kütyü kerül a piacra, azt már előre tudják, és sorok kígyóznak a bolt bejárata előtt már este. Én még ilyet soha nem láttam, el se tudom nagyon hinni, hogy nálunk ilyen lenne, de még abban is kételkedem, hogy amerikába van ilyen, és nem csak a filmekben.

Ti láttatok már ilyet?

ti hová mentek szívesebben vissza?

Abba a boltba, ahol ugyan megkapsz mindent, de a heti minimum egy vásárlás ellenére is még mindig magázódnak, vagy oda, ahol habár még nem is találkoztál az eladóval, máris tegez. 

Nekem ez utóbbi szimpatikusabb. Márcsak azért is, mert ott legalább kevésbé érzem magam öregnek:)

vásárlás

Ma vettem egy pár cipőfűzőt a bakancsomba, mert elszakadt ami benne volt. A boltban megmérték, hogy mekkora cipőfűző kell nekem, majd rávettek, hogy cseréljem is ki, ami igazán kedves.

Tiszta szerencse, hogy nem fehérneműt vásároltam éppen...

WAMP

Voltunk ma a dizájn vásáron, reggel a kezdés táján jártunk ott, és kétszer is végigsétáltunk, hogy lássuk az újonnan kirakott dolgokat, de azt kell, hogy mondjam, nem az volt ez a vásár, mint amire számítottam. Egyáltalán nem tartom magam célközönségének, mert az ott kirakott dolgok szinte kivétel nélkül női holmik voltak, női ékszer, női ruha, női táska, minden annyira női, hogy még csak uninak se lehetett nevezni. Szóval teljesen más volt, mint amire számítottam. Azt gondoltuk, hogy talán látunk majd egy két érdekes tárgyat, amit a lakásba talán meg lehet venni, de nem. Láttunk egy két ötletes ruhadarabot, de persze azok is nőiek voltak. Érdekes, hogy senki nem érezte úgy, hogy valamivel a férfiakat is meg lehetne célozni, pedig az Erzsébet téren azért pasik is előfordulnak.

#781

Az annyira kellemes, amikor állunk sorban vagy 5-en is a piacon, és az eladó fogja magát és a cigiét szívva beszélget a standjára éppen pakoló munkással.  Az, hogy váltanak néhány szót, megmutatja mit hová tegyen a munkás abszolút nem lenne probléma, de amikor a vevőknek háttal, azokra mégcsak fittyet sem hányva álldogál és beszélget, akkor úgy gondolom nem érdemli meg, hogy kivárjam a sort, és neki adjam a pénzem.

Mondjuk azért az is eléggé kiábrándító, ha a gyümölcsök felett cigizik az eladó, mert én nem kérem, hogy füsttel tartósítsák az árut. Csodálkozom, hogy hogy nem tiltották még meg a csarnokban a dohányzást.

Spórlás ez?

Egyrészt úgy érzem, hogy pl fél kiló kenyeret megvenni annyiért, amennyiért akár egy kilót is lehetne fölösleges pénzkidobás, másrészt ha meg megveszem az egy kilót, viszont annak a fele rám romlik, akkor nem spóroltam semmit.

Hát igen, ez az, amikor az ember árérzékeny. Ez egy dupla csapda, egyrészről akkor sajnálom kiadni a több pénzt kevesebbért amikor megveszem, másrészt, ha akkor az olcsóbbat veszem, de azt a végén mégsem tudom teljesen elhasználni, akkor meg sajnálom, hogy olyasvalamiért adtam ki pénzt "fölöslegesen", amit kidobok, kvázi pocsékolok.

Van az a mondás: olcsó húsnak híg a leve. De vajon tényleg így van-e még mindig. Maradjunk csak a kenyeres példánál. Teszem azt veszek egy félkilós mindenféle csodával megspékelt cipót, akkor az tovább fog elállni a kenyeres kosaramban, mint az amelyből egy kilót kapok ugyanannyiért? Hát a csodák között szerepelnek tartósítószerek akkor nyilván, de ha mindkettő friss termék, akkor már egyáltalán nem biztos. Mert ma már nem feltétlenül az ár a minőség záloga, legalábbis szerintem. Az ár ma már sokkal inkább a sznobság és márka elismertségének kifejezője, semmint a minőségé.

Persze azért van olyan eset is, amikor az olcsóság mellé gyenge minőség is társul, ez vitathatatlan, de nem megdönthetetlen állítás.