A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sorozat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sorozat. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 24., péntek

Modern család: Cam

Mostanában eléggé rákattantam erre a sorozatra, vagyis most pótlom azokat a részeket, amelyeket még nem láttam tévében. A sorozat maga nagyon tetszik, de ezt eddig is tudtam, viszont miközben néztem, egyre inkább megállapítottam, hogy én egy olyan típusú pasit, mint Cam egyszerűen nem tudnék elviselni, annyira idegesítő, ahogy gesztikulál, ahogy okoskodik, ahogy visítozik. Tudom, hogy vannak ilyen emberek, de kíváncsi lennék azokra, akiknek bejön ez, hogy ők milyenek, és mit látnak ebben.

2015. március 13., péntek

J.A.G.

Gondolom ez is olyan sorozat, amit régen majdnem mindenki nézett, és most épp ismétlik és tegnap meglepődve láttam, hogy az egyik részben az áldozat nem más, mint a későbbi részek női főszereplője Catherine Bell. Vicces volt látni.

2012. február 18., szombat

glee

Tudom, hogy olyan sablonos, hogy kedvenc előadóim közé tartozik Ricky Martin, mert hát minden meleg oda van érte szokták volt mondani, kommentben lehet tiltakozni az előbbi állítás ellen, na de ki mondta, hogy én azért kedvelem, mert azt úgy illik?


Amikor azonban az egyik melegek körében közkedvelt sorozatban tűnik fel és ilyeneket ad elő:




akkor valahogy nem tudok elmenni mellette szó nélkül, arról nem is beszélve, hogy a sorozat direkt rá is játszik arra, hogy tulajdonképpen bárki meglátja legyen az akár heteró is, nem bírja levenni róla a szemét, no meg a latin ritmusok. Ki ne szeretne tökéletesen lejteni mondjuk egy szambát vagy tangót? Yes that is sexy, and everyone know it!

2011. november 3., csütörtök

Titkok és szerelmek

Ha még emlékeztek rá, volt egy ilyen mexikói szappanopera, és most rátaláltam az ismétlésére. Annak ellenére, hogy tudom miről szól, meglehetősen sikeresen rabjává tett újra.


Idegesít, hogy soha senki nem hallgatja meg a másikat, amiből félreértések hada keletkezik, amire csak később, néha jóval később derül fény, és oldódik meg a félreértés.


A sztori röviden: egy paptanonc még a felszentelése előtt összejön az egyik cseléddel, mely együttlét gyümölcse főhősnőnk, aki árvaházban nőtt fel, és egy darabig senki sem tudja, hogy kik a szülei, pedig a szülők már gyerekkora óta keresik őt egymástól függetlenül. A véletlen úgy hozza, hogy ismerik is egymást, csak nem tudnak a titkaikról, amelyek sokkal hamarabb is kiderülhetnének, ha képesek lennének hallgatni és odafigyelni.


A sorozat legérdekesebb karaktere, és legjobb színészi alakítása Tamara, aki szépen csendesen, habár nem is annyira csendesen, megőrül. Szerintem igazán jó színésznek kell lenni ahhoz, hogy egy ilyen alakítást meggyőzően végigcsináljon valaki.

2011. október 13., csütörtök

Alaposan

A rongyot jó alaposan ki kell rázni. Hányszor is?


Hetty néni szerint háromszor.

2011. szeptember 20., kedd

Sorozatok

Az ősz beköszöntével a sorozatok is újra elindulnak, kis nosztalgia közepette nézem most az Öreglányokat, mint azt már korábban is írtam, de azért vannak új sorozatok is, amelyeket nyomon követek. Ilyen például a nálunk premier epizódokkal nyár végén érkező Pletykafészek (Gossip Girl) részei, melyből itthon a 3. évadnál tartunk, igaz én most egyszerre pótolom a második évad kihagyott részeit, és nézem a harmadik évadot, de Amerikában már az 5. évadot élvezhetik a nézők. Számomra a kissé unalmasnak ható, habár új köntösbe öltöztetett: én nem hallgatlak meg téged, te nem mondod el nekem örökös problémája figyelhető meg, ezúttal az amerikai milliomos palánták szemszögéből. Nekem tetszik az örökös csavarokkal, áskálódással és intrikával teli sorozat, és nem csak azért mert most szombaton arra vette rá Blair Chuckot, hogy kezdjen ki egy pasival.


A Testvérek (Brothers&Sisters) is már az ötödik évadnál jár, habár itt számomra nem egyértelmű, hogy lesz e idén ősszel hatodik évad is vagy sem, de mivel én még csak a negyediket gyűröm, azt is angolul, így ráérnek még. Ennél a sorozatnál rendszeresen megállapítom, hogy imádom a nagy családot, mert ott mindig történik valami, és mindig van akire lehet számítani, ha valami gond van. Egyébként, ha valamit megszoksz eredeti hangokkal nagyon fura tud lenni a szinkron.


Ami az idén induló új sorozatok közül sikeresen felkeltette az érdeklődésem, elsősorban azzal, hogy olyan szereplőket vonultat fel, akik pl a Pletykafészekben, vagy a Testvérekben, Everwoodban szerepeltek, szerepelnek, az nem más, mint a Revenge. Viszont elolvasva az alaptörténetet, nem biztos, hogy a kedvenceim közé fog kerülni.


Ami viszont ott van, és várom a történet folytatását a Chuck, hiszen szimpatikus a kétbalkezes számítógép szerelő, akiből akarata ellenére is titkos ügynök lett. Ennek a sorozatnak is ősszel indul az 5. évada, habár én csak annyit láttam belőle, amit nálunk vetítettek, ami azt hiszem 2 évad. Ha nem győzöm kivárni, hogy vetítsék, majd megnézem angolul.


Szintén nézni fogom a Glee - Sztárok leszünk! 3. évadját is, melynek első epizódja holnap kerül a képernyőre Amerikában. Tudom, hogy ez amolyan buzis sorozat, de nekem bejön, leginkább a sok számomra is ismert dallam miatt.


Hát sacperkb ezek a sorozatok, amelyeknek idén ősszel esélyt fogok adni, aztán majd kiderül, hogy hány lesz közülük az, amit tényleg rendszeresen nyomon is követek.

2011. augusztus 30., kedd

Öreglányok

A tanárnő, a könnyűvérű, a szókimondó anya és a naiv vidéki lány, de mindegyik túl van már az 50-en. A tanárnő képviseli az észt, a józanságot, a könnyűvérű hölgy még mindig újabb és újabb skalpokra hajt. Az anya, aki bármilyen meredek is legyen a véleménye gond nélkül kimondja, és a naiv nő, aki bármire tud példát mondani saját életéből, csakhát azok a példák!


Igazán szórakoztató történet, s íme két rövid jelenet kedvenc karakterem Rose jelentőségteljes ugyanakkor jelentéktelen történeteivel, amiben mindig várod a tanulságot, de az sosincs:


1. Amikor Rosenak kosarat kellett adnia egy pasasnak:



2. Rose és a plasztikai sebészet:



Kis bónusz infó: Azt tudtátok, hogy a Dorothyt játszó színésznő idősebb mint az anyját, Sophiat játszó.


 

2010. augusztus 25., szerda

Lehet nem kéne néznem

Véletlenül odakapcsoltam a Döglött aktákra, és ott is ragadtam, mert igazából szeretem az ilyen lelki dolgokon is alapuló filmeket, a krimiket is, szóval nem volt mi elijesszen attól, hogy nézzem, de lehet nem kellett volna, mert lelkileg megvisel, mert jön hogy sírjak, persze lehet, hogy része válogatja, meg az én hangulatom is biztosan befolyásolja a reakciómat, de most inkább rossz, mintsem jó hatással volt rá. És ez volt a rész betétdala:








2010. augusztus 21., szombat

Szappanopera

Nem vagyok egy nagy szappanopera rajongó, vagyis már kinőttem belőlük azt hiszem, mert régen azért egy csomó brazil és latin szappanoperát néztem, aztán egyre kevesebbé kötöttek le az efféle műsorok, a magyar változatokat meg valamiért kifejezetten utálom is, talán mert gagyinak tartom. Azonban van egy szappanopera, amit már egy éve nyomon követek. Na jó, ez így túlzás, mert nem az egészet, csupán egy szálat, ami fenn van a neten, ugyanis ez egy német műsor, és itthon mostanában nem találkoztam ezzel a csatornával. Mondhatnám, hogy azért nézem a Tiltott szerelemet, hogy gyakoroljam a németet, de nem, mert én Christian és Oliver története kedvéért nézem. Egyébként ez az egyik legrégebben futó szappanopera, már évtizedek óta látható, és folyamatosan megy, nincs olyan nyári szünet, mint az itthoniakban szokott lenni. Christian és Oliver története már két éve része ennek a folyamnak.

2009. december 12., szombat

Testvérek

Ez is egy olyan sorozat, amelynek az első évadját már több ízben vetítették a magyar csatornák, de valahogy tovább nem sikerült jutniuk, pedig szerintem egy meglehetősen jó sorozat. Öt plusz egy testvér, akik életét követhetjük nyomon, egy nagy család. Nekem tetszik, én szeretem a nagy családot:), biztos jó lehet, ha ennyi testvére van az embernek:)


És hogy ez  most miért jutott eszembe? Hát tegnap láttam egy részt belőle, ami közben felötlött bennem, hogy milyen jó a nagy család, mindig van valami történés, valami bandázás, és mindig van kire számítani.