modern gyerek

Ma séta közben elhaladtam egy általános iskolás korúakból álló csoport mellett, s közben hallottam, hogy a következő "kedves" szavakat intézik egymáshoz: Ku**a anyád. Erről eszembe jutott, hogy igazából nem is kellene ezen meglepődnöm, hiszen 14 éves koromban már az akkori 6-8 évesek igazán sokkolóan kiábrándítóan közönségesek, és hihetetlenül pimaszok, neveletlenek voltak. A kolink egy általános iskola udvarán volt, ahova elsősök és másodikosok jártak. Délután, amikor mi mentünk haza a gimiből, és ők kint játszottak az udvaron nemegyszer hallottunk olyanokat, hogy tátva maradt a szánk is, a lányok néha úgy jöttek be, hogy az első székre leültek, mert olyan szöveget adtak elő a kicsik, olyan szinten kezdtek ki velük, hogy abba belesápadtak. A legjobban mégis az maradt meg, amit egy kislány a mászókán átfordulva azt kiáltja: Suhan a pina. Mégis honnan tudja egy 7 éves kislány azt a szót, hogy pina? És hogy lehet az, hogy már egy 14 éves gyerek is besokkal attól, amit megenged magának egy 7 éves?

Az alkalmatlan a nyerő?

Miért van az, hogy bármerre megyek, mindenfele azzal találkozom, hogy olyan emberek töltenek be olyan posztokat, és végeznek olyan feladatokat, amelyekre teljesen alkalmatlanok? Persze nyilván csak szerintem van így, és csupa elfogultságból gondolom azt, hogy én jobban tudnám azt csinálni, mint az adott ember, vagy ha nem is jobban, de másként. Persze van olyan dolog, amit én el se vállalnék, és néha annak se kellett volna elvállalnia, aki csinálja. Azért mondtam, hogy nyilván csak szerintem, mert ugye azt az adott személyt valaki felvette arra a posztra, és valaki ott is tartja, és nyilván meg is van győződve arról, hogy egyrészt jól döntött, másrészt jól dolgozik az alkalmazottja.

Lehet azért is teszek fel ma annyi kérdést, mert délután hallgattam egy előadást, ahol gyakorlatilag 40 percen keresztül minden mondat kérdő mondat volt, olyan szinten, hogy már szinte köszönteni is úgy köszöntöttek: Köszöntöm Önöket? Nem is értem, hogy lehet az, hogy ha valaki azzal keresi a kenyerét, hogy beszél, akkor hogy nem tud mégsem beszélni rendesen?

Miért ne rohanj előre

Jártatok már úgy, hogy nem értettétek azt, amikor a saját anyanyelveteken hozzátok szóltak, és hiába kérdeztetek vissza, másodjára, és harmadjára sem lett érthetőbb a mondat?

Én igen, és nem azért mert olyan szakszöveg volt a mondat tartalma, hanem azért mert olyan tájszólással beszéltek hozzám.

A dolog úgy történt, hogy egyszer, sok évvel ezelőtt hegymászás közben kicsit beelőztem a családot, és én értem fel a tetőre a leghamarabb, ahol volt egy túratárs már, és annak örömére, hogy nincs egyedül szóba elegyedett velem. Ezzel nem is lett volna semmi gond, ha az első mondat hallatán nem azon kezdek el erősen gondolkodni, hogy vajon milyen nyelven is szóltak most hozzám, meg azon, hogy vajon mit is akart most nekem mondani. Mivel túratárs volt, így ott volt a nyakában a biléta a nevével, meg hogy honnan jött, mintahogy az én nyakamban is az enyém, ezért is állt velem szóba, ebből aztán a nyelvre, amin hozzám szólt is könnyedén következtetni lehetett. A harmadik mondatnál már alig vártam, hogy utolérjenek a többiek, és már tök' cikinek éreztem, hogy minden mondatot háromszor kell elmondjon szegény pasas, mire én nagyjából felfogom mit szeretne mondani, és sikerül neki produkálnom egy nagyjából két szavas választ. Igazából nem tudom mennyi idegig "beszélgettünk", mire megérkezett a felmentő sereg, de nekem egy örökkévalóságnak tűnt.

Ekkor és a következő egy két napban azt a következtetést vontam le, hogy számomra a legkevésbé érthetően a kolozsváriak és a brassóiak beszélnek, méghozzá azért, mert ők nagyon furán tudnak hangsúlyozni, olyan dallamosan beszélnek. Náluk sokkal jobban értem a székelyeket, ott inkább csak egy két olyan szóhasználat van, amit nem ismerek, de a kiejtés sokkal jobban érthető, persze arra is rá kell álljon a fül, mintahogy a kolozsváriakat is sokkal jobban megértettem egy két nappal később.

Nekem nem volt és nincs hozzászokva a fülem ezekhez a tájszólásokhoz, ugyanis szülővárosomban nem volt jellemző egyik sem, sőt igazából ott semmilyen tájszólás nincs, amit idő közben esetleg nekem azért mégis sikerült összeszednem, azt mind máshol tettem.

Egyébként az utóbbi években már nem találkoztam olyan erős tájszólású emberrel semerre, mint az a pasas volt ott a hegytetőn.

Ami még eszembe jutott a téma kapcsán: Csillag születik Lovász Attila, ha láttátok, akkor hallhattátok, hogy milyen székelyesen beszélt, és mennyire tökéletes kiejtéssel énekelt, nagy volt a kontraszt, legalábbis nekem, de tetszett.