tavasz a télben

A mai nap amellett, hogy délben az iroda ablakából egy hatalmas szivárványt láttunk, és még napsütésben is volt részünk, igazi tavaszindítónak hatott. Munka után hazafelé inkább sétáltam, és nem tömegközlekedtem, hát legalábbis a vonatig, egyszerűen jól esett sétálni a városban, miközben fülembe zene szólt, és legszívesebben táncra perdültem volna az utcán:). Szóval én ma éreztem a tavaszt.

Tavaszi szél

Nekem erről több dolog is eszembe jut. Egyrészt amikor az utcán mentem Hollandia, ott volt csak úgy minden ok nélkül ilyen szél, persze igazából tudtuk az okát, a tengeri szél fújt. Másrészt ahogy így bentről hallom kint a szelet, arról meg az jut eszembe, amikor nyaralunk, sátorozunk, és a sátorban, vagy a faházban hallgatjuk, hogy kint hogy tombol a vihar, fúj a szél. Harmadrészt pedig: tavaszi szél vizet áraszt, minden madár társat választ, virágom virágom, hát én immár kit válasszak, virágom virágom. Te engemet én tégedet virágom virágom.

itt a tavasz

Akárhogy is, akármilyennek is tartjuk az időt, azért ha beleszagolsz a levegőbe (és nem a város közepén vagy, vagy egy kipufogó mögött) érezheted a tavasz illatát. Ma amikor jöttem haza, kiérve otthon az állomásra sütött a nap, tavasz illat volt, és hallani lehetett a kertekben kapirgáló tyúkok és kakasok hangját, az itt ott ugató kutyákat, és bennem olyan mehetnék támadt, menni ki a természetbe. Akármilyen hideg is az idő, lassan elkezdenek zöldülni a fák is. 

Egyébként nem véletlenül hívják azt a vidéket Sárrétnek, szinte természetfilmbe illő jelenet volt, ahogy az egyik tócsáról felszálltak a vonat zajtól megijedt különböző madarak. Akkora tócsák vannak arra, hogy lassan már tavak, de azért sokkal szebb úgy a táj, hogy a patak, csatorna és ér medrek nem csak úgy vannak szinte üresen, hanem folydogál bennük most patak is.

A kedvenc képem ma mégis az volt, amikor Kökin a vonat mellett a sínek szélén ott kapirgált egy tyúk:)

Erről viszont az jut eszembe, hogy tudtok nekem olyan mesefigurákat sorolni, akiknek a neve a hangjának a megtestesítője?

Itt a hó az úr

Igazából itt nincs sok hó, inkább csak a neten és a tévében látjuk, de ahhoz elég elrettentő a helyzet, hogy ne vágjunk neki tervezett utunknak. Főleg azért mert közel 4 órás késéssel indulnak el a vonatok, hát ki tudja mikor érnénk célba.
Egyébként ti is kaptatok sms-t a Belügyminisztériumtól?

tavaszra várva

Lassan jön a tavasz, ébred a természet, enyhül az idő és ezt érezni. A mai nap olyan enyhe idő volt, hogy már azon kaptam magam, hogy várom, hogy zöldüljenek a bokrok és lehessen menni kirándulni, pedig egy héttel ezelőtt még szakadt a hó és szép fehér volt minden, most legalábbis itt már nyoma sincs. 

A tavasszal együtt a blogom át szokott menni zenés bloggá, ahogy bemutatom az eurovisio versenydalait. Erre készülve egy kis nosztalgiával felidéztem egy régebbi induló dalt, mely szerintem a klipben elég jól szól, azonban anno élőben nem volt hibátlan. 

Ha medve lennék, és ilyen időre ébrednék és például ez a szám szólna közben nem valószínű, hogy visszabújnék a barlangomba.

Tavaszi szél vizet áraszt

Mert tavasz van, és mert ma úgy fújt a szél, hogy egyből eszembe ötlött ez a dalocska, igaz, hogy én az itt elhangzó szövegnek csak a felét tudtam, és az egészet itt sem értem jól.

miért?

Miért vágják úgy vissza a fákat, hogy csak a törzsük marad, olyan helyen levágva, ahol olyan vastag mint a combom, minimum? És mindezt tavasszal. Ahelyett, hogy szép zöld lenne minden, csak csonkok vannak. Én nem vagyok kertész, de biztos hogy ennyire vissza kellett metszeni a fákat? Némely ketté lett vágva. Vagy lehet, hogy a városi főkertész is annyira kertész, mint én?