A fiatalság szerelmese
Magának való fickó volt Michelangelo Bounarroti (1475-1546). Az ember, aki egy léig tönkretett márványtömbből faragta ki a Dávid szobrát, aki szinte egyedül festette meg a Sixtus-kápolna hatalmas mennyezetfreskóját, nem osztozott a reneszánsz életörömben. Pályatársait, Raffaellót és Leonardót sem kedvelte, pedig Firenzében közösen dolgozhattak volna. A fiatal, szép férfiakért viszont rajongott, noha többen kihasználták és meglopták. Végül a néla 41 évvel fiatalabb római nemes, Tommaso de Cavelieri oldalán találta meg a boldogságot, akihez számtalan verset és dalt írt. Kapcsolatukat - amely Michelangelo vallásossága miatt sokak szerint mindvégig plátói maradt - a kortársak is elfogadták.
