Mennyit számít egy csomagolás?!

Eddig is tudtuk, hogy a csomagolás sokat tud dobni a termékkel szemben kialakult érzéseinken, na de ha az ember meglát egy ilyen csomagolást, akkor azért elsőre nem is tudja eldönteni, hogy akkor most mit is gondoljon, nekem legalábbis nem sikerült, és ha azt vesszük, hogy ez étel, hát nem jött meg az étvágyam hozzá...

Valahogy nem az evés jut róla eszembe:)

Akit érdekel van még néhány fantasztikus kompozíció itt.

egy férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út

Tartja a mondás, és azt kell, hogy mondjam van benne igazság. Attól egyből szimpatikusabb valaki, ha finom amit főz. Hát a párom erre tehet egy hatalmas nagy pipát, nem csak jól főz, de finom a sütije is. Habár ebben számomra nincs semmi újdonság, hisz már évek óta tudom, de azért minden egyes újdonságnál amit kapok tőle újra megállapítom, hogy szeretem a főztjét.

Remélem azért ő sem utálja az én főztöm:)

Akkor most hogy kell mondani?

Eddig, ha egy Burger Kingbe bemenvén véletlenül vopert kértél, akkor kijavították az eladók, hogy vápör, na erre, most hogy ünnepeljük, hogy már 20 éve lehet kapni nálunk a reklámban sikerült voperként kimondani. Na akkor most melyik az igazi?

Spórlás ez?

Egyrészt úgy érzem, hogy pl fél kiló kenyeret megvenni annyiért, amennyiért akár egy kilót is lehetne fölösleges pénzkidobás, másrészt ha meg megveszem az egy kilót, viszont annak a fele rám romlik, akkor nem spóroltam semmit.

Hát igen, ez az, amikor az ember árérzékeny. Ez egy dupla csapda, egyrészről akkor sajnálom kiadni a több pénzt kevesebbért amikor megveszem, másrészt, ha akkor az olcsóbbat veszem, de azt a végén mégsem tudom teljesen elhasználni, akkor meg sajnálom, hogy olyasvalamiért adtam ki pénzt "fölöslegesen", amit kidobok, kvázi pocsékolok.

Van az a mondás: olcsó húsnak híg a leve. De vajon tényleg így van-e még mindig. Maradjunk csak a kenyeres példánál. Teszem azt veszek egy félkilós mindenféle csodával megspékelt cipót, akkor az tovább fog elállni a kenyeres kosaramban, mint az amelyből egy kilót kapok ugyanannyiért? Hát a csodák között szerepelnek tartósítószerek akkor nyilván, de ha mindkettő friss termék, akkor már egyáltalán nem biztos. Mert ma már nem feltétlenül az ár a minőség záloga, legalábbis szerintem. Az ár ma már sokkal inkább a sznobság és márka elismertségének kifejezője, semmint a minőségé.

Persze azért van olyan eset is, amikor az olcsóság mellé gyenge minőség is társul, ez vitathatatlan, de nem megdönthetetlen állítás.