Már korábban is fejtegettem, hogy a globalizációnak vannak előnyei és vannak hátrányai. Sokszor szeretjük a hátrányokat kiemelni, mint például nálunk azért van munkanélküliség, mert Kína olcsóbban állítja elő a termékeket, vagy azért gyengélkedik a magyar mezőgazdaság, mert a külföldi termékek olcsóbbak, és így lenyomják az árakat. Mondjuk azért megkérdezném, hogy mégis hogy lehet az, hogy nálunk többe kerül előállítani egy liter tejet, mint külföldön, vagy mitől olcsóbb szinte minden amit a világ másik végéből hoznak ide, mint az, ami nálunk terem? Meglehet azért, mert ezek a termények nem annyira szeretik a mi klímánkat, és ezért itt kisebb hozamot produkálnak, vagy az is lehet, hogy csak azért, mert a nagyobb méret gazdaságosabb, vagy az ottani gazdálkodók egyszerűen csak ügyesebbek, és nem pocsékolnak. Hisz emlékszünk arra, hogy a dinnyét, vagy a meggyet kiborították, csak azért mert szerintük túl olcsó volt a felvásárlási ára, illetve a nagy áruházláncok túl alacsonyan adták el azokat, vagy ez nem is pocséklás?
Ha egy picit benézünk a dolgok mögé, akkor láthatjuk, hogy általában azért a nagyobb birtokkal rendelkező gazdák nem élnek rosszul nálunk sem, még ha úgy is állítják be a dolgokat mintha, de akinek tényleg rosszul megy, annak nincs vadiúj terepjárója, és az a dinnyetermelő, akinek nincs pénze, és a termése olyan alacsony áron értékesíthető csak, hogy még a bekerülési értéket sem éri el, akkor mégis hogy lehet az, hogy évről évre mégis újra dinnyét termeszt? És ha annyira ráfizetéses, akkor miért maximalizálja a kárát azzal, hogy kocsit bérel, felhozza és kihajítja a platzra a termését, hogy még az a kevés bevétele se lehessen meg, amit a nagybani felvásárlóktól kaphatna? Hogy arról már ne is beszéljünk mi lenne, ha esetleg kivinné a piacra, és ott eladná. Hogy lehet az, hogy ha valami magyar termék, az egyből a luxuskategóriás árfekvésben landol, mintha az valami mennyei csemege lenne, ami ráadásul még roppant ritka is? Hogy hozzak egy példát is: van az eper, amit a piacon kapok, és nincs ráírva a táblára az ára mellé, hogy honnan származik, de nem is igazán érdekel, mert finom, és csak 650 forint/kg, és van az eper, amely neve mellé oda van biggyesztve az, hogy magyar, ami az árát egyből felsrófolta 4000 forint/kg-ra. Persze nehezebb dolga van azoknak akiknek gyümölcsösük van, mert azok nem tudnak egyik évről a másikra profilt váltani, de a nem évelő növénnyel foglalkozó gazdák sem teszik meg ezt.
A problémáinkra volna megoldás? Meg lehetne azt csinálni, hogy olyan dolgokat és annyit termesszünk, amire, és amennyire szükségünk van, aminek még megvan a felvevő piaca elfogadható áron? A válasz igen, nem is kéne feltalálni semmit hozzá, csak megnézni, hogy azon országok, ahol ez már működik, mint például Izrael, hogy csinálják. Ott ugyanis van egy központi nyilvántartás, amely segít elkerülni azt, hogy valamiből túl sokat termeljenek, és ezért lezuhanjon az ára, illetve, azt is el tudják ezzel kerülni, hogy legyenek olyan termények, amelyből nagy hiány tud kialakulni, ami az egekbe emeli az árakat. Gondoljatok csak a cukorra most nálunk, és hogy mondjak valami vicceset: a németeknél annyival olcsóbb a cukor, mint nálunk, hogy azt még onnan is megéri ide szállítani, és még mindig olcsóbb marad, mint a hazai.
Kicsit ugyan elkanyarodtam a globalizációtól, de visszatérve hozzá, gondoljatok csak abba bele, hogy a globalizáció lehetőség a mezőgazdaságban is, lehetőség arra, hogy azt termeljünk, ami nálunk a leggazdaságosabban, leghatékonyabban állítható elő. Az is előfordulhat, hogy nálunk nem is a mező, hanem az erdőgazdaság, a fa és a fák által termelt oxigén, és az általuk lekötött széndioxid az, ami a nagyobb hasznot hozza, mert a föld arra a legalkalmasabb. Ha lehetőségünk adódig rá, akkor miért ne használnánk arra a termőföldet, amire az a legalkalmasabb? Régen mi voltunk Európa éléskamrája, vajon ez most is így van? És akarunk-e újra azok lenni? Nem könnyű, de meg kell találni az egyensúlyt a mezőgazdaságban, hogy mi az amit megéri nálunk megtermelni, és mi az amit megéri behozni. Azonban nem csak egy tényezőt kell figyelembe venni, nem csak azt, hogy hol lehet pénzben olcsóbban előállítani, hanem azt is figyelni kell, hogy hol van az a pont, ahol a legjobban megéri megtermelni valamit úgy, hogy annak az előállítása és eljuttatása a fogyasztókhoz a lehető legkisebb mértékben terheli a környezetet.
Mivel koromhoz képest eleget beszéltem, így most abba is hagyom, de majd még folytatom a globalizációról.
