2013. december 3., kedd
ahol már laktam
2012. május 31., csütörtök
amikor...
2012. március 1., csütörtök
Hogy lehet egy lakásból otthon?
Ezen gondolkodom már napok óta, hogy mi a különbség egy lakás és egy otthon között, mi az ami egy lakást otthonná tesz. Nem nagyon tudtam rájönni, hogy mi az ami hiányzik, mi az a plusz, ami megadja az otthon melege érzést, és mi az a pont, amikor átfordul az, hogy jól érzed magad benne, és mi az amikor már otthonosan.
Szóval min múlik? Szerintetek?
2011. június 18., szombat
egyedül lakni
Jó vagy rossz? Előny vagy hátrány? Öröm vagy bánat? Önállóság vagy magány?
Ha az ember külön költözik, önálló életet kezd az valahol a felnőtté válás egy fokozata, és első körben biztos, hogy az öröm, és boldogság uralkodik el rajta, hiszen egyrészt elég "nagy" már ahhoz, hogy saját fészke legyen, másrészt végre azt és akkor csinál, amit és amikor akar, és senki nem szól bele, hogy mikor egyen, mikor menjen lefeküdni, és nem kell zavarba jöjjön, ha valakit fel akar hívni a lakására.
A dolognak azonban van egy másik oldala is, hiszen ezzel egyetemben meg kell azt is tanulnia, hogy az otthonát neki kell rendben tartania és otthonossá tennie, hiszen ezt nem csinálja meg helyette senki, és a költségeket is neki kell fedeznie. Kicsit másként közelítve azonban az egyedül lakással az is együtt jár, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nagyon szeretnél valakihez hozzábújni, valakit megszólítani, valakivel beszélgetni, hogy ne érezd magad olyan egyedül, hogy az éppen aktuális agylövésed valakivel meg tudd beszélni, azonban erre nincs lehetőséged. Meg kell tanulnod egyedül is helytállni, gondoskodni magadról, ugyanakkor ha ezt túl sokáig teszed, akkor egy idő után lehet, hogy már túl önálló leszel, és nem tűrsz meg magad körül már senkit. Hogy kinek mi a túl sok? Szerintem embere válogatja. Van olyan ember, aki egy percet sem szeretne magányosan eltölteni, így retteg attól, hogy egyedül kell éljen, legyen akár egy napot is, mások meg élvezik a szabadságot, és nem szeretnék azt feladni, van aki mindent megtesz azért, hogy valakit maga mellett tudhasson, és van olyan is, akit nyomaszt, ha túl közel kell valakit magához engednie. Természetesen vannak a kettő között is, nem mindenki szélsőséges, de előfordulhat, hogy ha túl sokáig van egyedül az ember, akkor valamelyik szélsőség tagjává válik, és hogy mi a túl sokáig, hát az embere válogatja, van akinek egy hét is túl sok, van aki nem lesz "túl önálló" évek alatt sem.
A fenti kérdésekre a válaszok: egyedül lakni egyszerre jó és rossz, vannak előnyei, de hátrányai is, van amikor örülünk az egyedüllétnek, máskor ki nem állhatjuk azt. És az, hogy önállóak vagyunk nem jelenti azt, hogy magányosak is.
2011. április 2., szombat
amerikai konyhás fürdőszoba
Fel nem tudom fogni, hogy miért építettek, és építenek még most is húszon négyzetméteres lakásokat, habár erős túlzás azt lakásnak nevezni, hiszen ha veszünk két jól fejlett felnőttet Gizikét és Gőzekét, akik egy kicsit szélesebbek, mint az átlag, akkor rögtön azt látjuk, hogy szegények ketten együtt be se férnek egy ilyen kicsi lakás konyhájába, mert egy átlag ember is az szobából főz egy ilyen helyen, aztán a helyhiány miatt betesznek a fürdőszobába egy kis kádat, amely így is szinte a csap alá lóg be, amibe szegény jól fejlett barátaink be se férnek normálisan, sem a kádba, sem a fürdőszobába. És mindezt azért, hogy a konyha és a mellékhelyiség a lehető legkisebb helyet foglalja el, hogy egy viszonylag normálisabb méretű szoba is beférjen a lakásba, persze Gizikéék franciaágya így is elfoglalja benne a szoba felét. Szóval ezek a cselédszobánál alig nagyobb méretű lakások komfortosnak aligha nevezhetőek, és csupán azért készülnek, mert a tervasztalon nem sikerült jól beosztani az épületet és így az egyébként fölösleges terület is kihasználttá válhat, és jó pénzért eladhatják azt szegény embereknek.
lakótelepi élvezetek
Persze az is a tapintatosság netovábbja, hogy fél kettőkor valaki délutáni sziesztaként elkezdett falat fúrni, elősegítendő a szomszédok emésztését.
2011. március 25., péntek
közöny?
Hogy lehet az, hogy itt egy társasházban simán le lehet maradni arról, hogy valaki oda vagy éppen onnan el költözik? Hogy lehet az, hogy nálunk annyira nem figyelünk a másik emberre, a környezetünkre, hogy még az sem teljesen magától értetődő, hogy a szinten lévő szomszédok bemutatkozzanak egymásnak?
A filmekben azt látjuk, hogy a tengerentúlon, illetve nyugaton a szomszédok köszöntik az újonnan érkezőket, elbúcsúztatják az elköltözőket, és ilyenkor bennem vegyes érzelmek támadnak, hogy ez milyen kedves, illetve az is, hogy azok mennyire belemásznak mások magánszférájába. Kérdés persze, hogy tényleg belemásznak-e vagy csak figyelmesek, és mégjobb kérdés, hogy jobban belemásznak-e, mint azt nálunk teszik?
Azt gondolom, hogy nem másznak jobban bele, mint itt, hiszen én találkoztam már olyannal, hogy az egyik szomszédos lakásba költözőkről hamarabb tudtam, mi anyuka foglalkozása, mint hogy személyesen találkoztam volna vele, mert a foglalkozása, vagy vélt foglalkozása sokkal érdekesebb pletyka téma volt, és szétkürtölték, semmint az, ami egy tényleges találkozás során a valódi benyomása lehetne az embernek. Mondjuk ha az embert úgy könyvelik el, hogy a legősibb mesterség űzője, akkor nem biztos, hogy kedve van bemutatkozni a szomszédoknak, és nekiállni bizonygatni az ellenkezőjét.
Egyébként amiért ez az egész téma eszembe jutott az az, hogy most hallottam, hogy a németeknél csupán azért jogosult vagy egy nap szabira, mert bejelented bent, hogy költözöl, ez amolyan bónusz szabi ilyenkor, meg azt is, hogy mivel tudja a ház, hogy te elköltözöl, ezért a szomszédok szépen sorban eléd járulnak, hogy elbúcsúzzanak tőled. Kedves gesztus, nem?
Nálunk ez nagyjából úgy néz ki: a munkahely: remélem nem akarsz azért kivenni egy napot sem, mert most költözöl, a költözésre ott van a hétvége, használd ki, na jó, ha nagyon akarsz akkor végy ki egy napot, ha még délutánra sem bírsz bejönni, de ennyivel kevesebb szabid marad az évre. Szomszédok: vajon honnan van ennek annyi pénze, hogy elköltözzön? Ez is jó helyen tette szét a lábát, összeszedett magának egy gazdag pasit. Vagy éppen: ennek semmi sem elég jó?
Na jó, tudom, azért nem szabad általánosítani, egész biztos nálunk is vannak kivételek, és valószínű én is kicsit túlzásokba estem, de tény, hogy nem volt eddig sehol fogadóbizottság, nem kaptam sütiket, nem voltak látogatók, és ahol az elmúlt 12 évben a családi fészek van, nos ott sem rendelkezek barátokkal a szomszédok körében, tulajdonképpen senki olyannal, akinél rendszeres látogatást tennék. Az igaz, hogy ahol előtte laktunk ott ismertem az összes szomszédot jól, és elég jó viszonyban voltunk valamennyivel, többjüknél jártam látogatóban is, de az egy viszonylag kis település volt, illetve még régen otthon a nagyvárosban volt az, hogy jól ismertük a szomszédokat, és gyakorlatilag baráti szálak kötöttek össze, de az még az átkosban volt, így felmerülhet a kérdés, hogy a különbség az akkor és a most tapasztaltak között abból adódik, hogy megváltozott a minket körülvevő világ, és benne az emberek, vagy abból, hogy más helyen lakunk.
Mivel eleget fecsegtem már össze meg vissza és most befejezem, a végére csak még egy kérdés: a nyugati kapitalista "gonosz" világ miért barátságosabb, és figyelmesebb mégis mint a miénk?
2011. február 3., csütörtök
#640
2011. február 2., szerda
hah
Beszélgetünk a fűtésszámláról:
-Képzeld el milyen sok lett a januári fűtésszámlám: xxx.
-Ó ne aggódj, az enyém több.
-Ezt hogy csináltad?
-Ó hát tudod sokba kerül az, hogy hideg legyen...
2011. január 17., hétfő
röviden tömören
Ma rájöttem, hogy leggyengébb-láncszem kollegina a legbiztosabb tagja a csoportomnak, ami azért gáz, vagy csak szerintem?
Továbbá megtudtam, hogy "kedvenc" közös képviselőnk helyett újat választanak.
2010. december 22., szerda
természetes szellőzés
Az gáz, amikor az ember lakásának ablakait ki se kell nyitni ahhoz, hogy átszellőzzön, és a kereszthuzathoz is elég az, hogy kint fújjon a szél.
Na jó, azért nálam ennyire nem rossz a helyzet, de az tény, hogy a meleg valahogy nem akar megmaradni és mindig kiszökik. Ti hogy bírjátok maradásra?
2010. október 18., hétfő
a változatosság kedvéért
A tegnapi beázás után ma a változatosság kedvéért csőtörés volt a szomszéd lépcsőházban és ezért most nincs fűtés este nyolcig, ami már elmúlt, vagy a szerelés végéig, ami ezek szerint még nem jött el, hiszen fűtés nincs, de hát ugye kinek van rá szüksége ilyen 30 fokos napsütésben, ami most is van... valahol...talán, szóval akkor minek is fűtenének nálunk:)
Egyébként a pénteki bolondokháza után ma is az volt, de ma már zavart, úgyhogy be kéne venni a leszaromtablettát.
2010. október 17., vasárnap
beázás
A kedves aranyos felső szomszédom tudjátok a kedvenc közös képviselő ma valami úton módon sikeresen elöntötte vízzel az egész lakását, olyan szinten, hogy nekem a fürdőszobám plafonjából már vagy két órája csöpög a víz, ugyanígy a wcben is, ahol olyan nyirkos illat van, mintha gőz lenne, amúgy a konyha a szoba sarka is vizes lett, az előszobában is van vagy két három vizes folt, a bejárati ajtó mellett is lefolyt a víz, pont a biztosítékok mellett, ott van egy csík a földig.
Szóval csodás élményt kaptam a felső szomszédtól, mi másra vágyhatnék így vasárnap délelőtt?:) Kíváncsi leszek mennyire fog nyom nélkül megszáradni, mert a lakás nagy része ki lett festve az elmúlt egy évben, és annyira nem vágyom foltokra, viszont a fűrdőszobában és a wcben olyan kékes nyomot látok, de ott ázott a legjobban. Vagy kékfestő, vagy mosógép, vagy náluk kék a fal, és attól, vagy nem tudom.
2010. szeptember 14., kedd
Festés
Ajtókeretet festeni nem rossz dolog, de utána szellőztetni kell, ami ilyenkor nem az igazi:) és kesztyű nélkül nyúlni a festékhez felelőtlen lépés, mert utána a kézről lemosni a festéket nagyon nehéz!!! A hígító meg nem rossz találmány, le lehet vele mosni az ecsetet, hogy ne száradjon rá a festék, és lehessen használni megint, de utána mit lehet vele kezdeni???