2010. április 14., szerda

Szerintetek normális az...?

Szerintetek normális az, ha a cég ahol dolgoztok 3 hónap alatt olyan 6 alkalommal változtatja meg a szervezeti felépítését, és habár azt hangsúlyozzák, hogy minden legyen egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb minden csak bonyolultabb, még hierarchikusabb lesz?


 

barkácsáruházban voltam

Délután bementem egy barkácsáruházba, amit kinéztem már előre magamnak, hogy szinte teljesen útba esik. Az igazsághoz hozzátartozik hogy az csak a térképen van, amit mellékeltek a reklámjához, mert egyébként a valóságban egy megállóval odább át kell szállni és még onnan vagy négy megálló. Én csak egyet mentem, mert a térképen az utcákat böngészve elnéztem, így kicsit kóvályogtam is mire megtaláltam, de meglett. Bent aztán nagy szakértelemmel alig találtam meg amit kerestem, a nevét mondjuk még most sem tudom, de sikerült!!! Egyébként nem mozogtam valami otthonosan ebben az áruházban, nem sok dolog van ott, ami érdekel:) Aztán kifelé jövet nem arra mentem amerről jöttem, hanem a másik irányba, kigyalogolva a parkolóból egyből meg is találtam azt a megállót, ahol eredetileg le kellett volna szállnom, na mindegy.

2010. április 12., hétfő

Hollandia

Eszembe jutott megint Hollandia. Egész biztos, hogy az, hogy a fősuli alatt kint tanulhattam egy fél évet igen sokat tett hozzá ahhoz ahogy a világot jelenleg látom, ahhoz, hogy már liberálisnak tűnök bizonyos emberek szemében. Tényleg úgy van, noha nem csak azóta, amióta kint jártam, mert azért elég sokat számít az is, hogy eleve nyitottnak voltam nevelve, hogy legyek nyitott mások irányába, más kultúrák és emberek felé. Hollandia tulajdonképpen csak segített abban, hogy lássam azt, milyen az amikor különböző kultúrából érkező emberek együtt élnek, mert mi diákok egy teljesen heterogén, a világ minden tájáról érkező egyveleget alkottunk és nagyon jól kijöttünk egymással. Az emberek tulajdonképpen mindenütt hasonlóak, csak van ahol toleránsabbak. Egy alkalommal az egyik holland csaj pasija arról áradozott nekünk, hogy a városban a legkellemesebben szórakozni  a melegbárban lehet, és hogy az milyen jó hely,  egy percig sem érezte cikinek erről beszélni, vagy azt, hogy ő ott járt.


A hollandoknak csak előnyük származott abból, hogy olyan megengedőek és toleránsak, hiszen jelenleg több világcég, ami tényleg világcég  holland, de például náluk válnak az emberek legkésőbb drogfüggővé.


Egyébként az ország is olyan szép, valahogy ott még a fű is zöldebb,  ott is van olyan utca, ahol van a ház, mellette járda, úttest,  és árok, akár itthon is, mégis  ott valahogy jobban néz ki:) és az a fura, hogy nem tudtam megfogalmazni, hogy mitől más ott az árokpart mint nálunk, de más.


Néha jó nosztalgikusan ábrándozni róla:)


Itt sétáltam hétvégente:



Itt bicikliztem el nap mint nap, mert ott marha jó biciklizni, de tényleg:



Ahhoz, hogy ide érjek:



 

2010. április 9., péntek

#212

Láttam ma egy csomó állatot a vonatból, nyuszikat tömkelegével, és láttam őzeket is. Az őzek vagy be voltak ásva a földbe, mert úgy néztek ki, vagy éppen mind pihent, de az biztos, hogy egyik sem futott el a vonattól és egyiknek sem lehetett látni a lábát.:)

a világ legdrágább kávéja

Ma reggel a rádióban hallottam, hogy már a szomszéd országban is lehet kapni a világ legdrágább kávéját, amelyből egy csészényi potom 12000 huf. A kávét csak délután 6 után szolgálják fel, és minden igazi ínyencnek csak ajánlani tudom, ha erős a gyomra:) A kávé ugyanis úgy készül, hogy a kávébabot megetetik macskákkal, csakhogy szegények nem bírják megemészteni, így az ürülékükből kiválogatják a megmaradt szemeket, és abból készül a kávé. Ez nem állatkínzás? Kinek van egyébként gusztusa ilyet meginni? Szerintem csak az ára kedvéért isszák, amolyan sznobizmusból. Vajon milyen íze van?

A szakma csúcsa

Szerettem volna egy tök jó diavetítést közzétenni itt, de nem sikerül, mert nem tudom, hogy hogy kellene. Ha valakit érdekel szívesen elküldöm neki mailben, de mivel már két napja ezzel szenvedek, így mostmár nem próbálkozom tovább. Egyébként a képek a szakmai analfabetizmus megtestesítői:)

2010. április 7., szerda

#209

Ma a napot vérvétellel kezdtem, ami egyáltalán nem zavar, ezért ébredtem fel magamtól már 3/4 6 kor és keltem fel már 6 órakor, azt gondolván, hogy biztos sok idő telt már el azóta amióta legutóbb megnéztem az órát. Aztán elmentem a laborba, mert hát ugye vizelet is kell és nekem nem volt annyi eszem, hogy azt itthonról is lehet vinni, és a labor fél hétkor már nekikezd dolgozni, ezért gondoltam, hogy akkor megyek korán, hogy még az elején sorra kerüljek. Természetesen csak vagy 20-an voltak már előttem. Sorszámot húztam, ami egy tombolacetlit jelent, és semmit nem számít, ugyanis ahogy kinyitott a labor egyből mindenki sorban állt és úgy várta, hogy sorra kerüljön. Aztán nagy nehezen sorra kerültem időben ez mondjuk alig fél órát jelentett, és amikor leültem, mondtam, hogy én nem annyira bírom a vérvételt, de ez a nővért nem igazán érdekelte, míg a mellettem lévő másik pácienstől úgy vették a vért, hogy folyamatosan másról beszélgettek vele és utána átültették az ágyra, addig hozzám hozzám sem szólt a nővér csak annyit, hogy hogy tartsam a kezem, és alig fejezte be már egy éppen bejövő nővérrel beszélt és ott is hagyott engem, én meg ültem, mert közben mondtam, hogy hadd maradjak még egy picit itt, de ezt nyilvánvalóan meg sem hallotta. Aztán amikor visszajött bejelentette, hogy kész vagyunk, és eredmény ekkor meg akkor lesz, amit én el is felejtettem, mert akkor még annyira izgultam, hogy nem maradt meg. Megkérdeztem, hogy az eredményt fogja e látni a rendszerben aki kérte, erre mondja, hogy nem, ezért is mondta, hogy mikor lesz meg az eredmény, és mindezt szemrehányóan tette meg. Szóval egy élmény volt a reggel...

mit válaszolnál arra a bókra, hogy

Gyönyörű a mosolyod!


Gondolom nem azt, hogy:


Kösziiii, hattal több fogam van. És nem kezded el mutogatni azokat, hogy hol vannak:)


Ezt most a tévében hallottam:)


 








2010. április 6., kedd

nem látszik rajtam, de stresszes vagyok

Habár mostmár egyértelműen tudom, hogy ránézésre senki nem jön rá, még az se igazán aki nap mint nap lát, hogy stresszes vagyok ennek ellenére tudom magamról, hogy most nem is kicsit vagyok az.


Tegnap a vonaton ismerősökkel jöttünk, és az egyik mesélte, hogy hazament, evett a finom hazai kosztból, amitől belázasodott, és gyakorlatilag az egész hétvégét ágyban töltötte, és habár már jobban van, de még mindig nem az igazi. Erre a másik mondja, hogy neki meg a feje fáj, mert arra figyelt, hogy hová lépjen, mert azzal kapcsolatosan irányították, és nem figyelt oda, hogy mi jön vele szembe, így sikeresen bevágta a fejét ami azóta olyan, mintha nem is az övé lenne. Erre megszólaltam én, hogy én olyan stresszes vagyok mostanában, mire mindketten kerek szemmel egyszerre kérdeztek vissza, hogy én stresszes? Mondom igen. Hogy miért? Csak tippelni tudom.


Ma amikor a tegnapi vonatozós élményemet meséltem el a kolleganőm megszólal, hogy egyáltalán nem látszik rajtam, olyan magabiztosnak tűnök. Ez roppant megtisztelő, meg jó dolog, de most én mégis inkább ideges és feszült vagyok, mint magabiztos, vagyis ezekszerint amúgy az is:)


Nem annyira tudom még, hogy hogyan lehetne legyőznöm ezt az állapotot, de valószínű egy fizuemelés az jót tenne, mert az elég pozitív dolog főleg mostanában.

2010. április 5., hétfő

a helyi hiperben jártam

Elmentünk a mi helyi tecsonkba, ami nagyon izgalmas hely ám, pl nem lehet benne használni csak az egyik mobilszolgáltató mobiljait, a többi le van tiltva. Aztán most kaptunk egy kuponsort az ott lévő boltsorhoz, amit boltsornak nevezni enyhe túlzás, mert olyan pénzéhes vezetője van a helyi hipernek, hogy gyakorlatilag alig van ott bolt, a boltsor azt hiszem jelenleg 4 boltból áll, van ám nem működő benzinkút is. Belegondolva a dologba mesélje már el valaki, hogy miért éri meg kifizetni egy csomó pénzt a felépítésért, és fenntartásért úgy, hogy semmi bevétel nem jön belőle, mert nem üzemelteti senki...

Hogy mik vannak?

Ma olvastam a neten, hogy megszűnik a Mónika Show, már éppen kezdtem meglepődni, hogy biztos valami tréfa, merthát ilyen "népművelő" műsort levenni a képernyőről:!), de aztán megnyugodtam, hogy habár a Mónika Show befejezi áldásos tevékenységét, de jön helyette újra a Győzike Show új részekkel! Tisztára megnyugodtam, mert már azt hittem, hogy valami csoda folytán emelkedik a színvonal, de aztán rájöttem, hogy á dehogy.

2010. április 3., szombat

munka édes munka

Tegnap "végre" a helyemen "dolgoztam". Kissé agonizáltunk úgy testületileg, valahogy a munka nem igazán ment, ezért nem csoda aztán, hogy nagyon örültünk, amikor hamarabb elengedtek minket. Na jó, azért a nem nagyon ment ellenére 12 anyagot sikerült feldolgoznom, vagyis a tegnap rám eső részét megcsinálnom. De ezen kívül nem sok hasznosat csináltunk, csak mindent össze vissza kavartunk és saját magunkat is belezavartuk a dologba. Na de majd jövőhéten, olyan kipihentek leszünk és olyan gyorsak és ügyesek, hogy se perc alatt behozzuk a lemaradásunk:)


Egyébként valahogy jobban élveztem azt a részét a hétnek, amikor nem a saját helyemen a megszokott monoton munkám kellett csinálnom. Csakhát a többiek eközben odabent majd belefulladtak a sok munkába.


Na de a hétvégére most még gondolni sem akarok már rá:)

2010. március 31., szerda

mai nap

Reggel egészen addig észre se vettem, hogy esik az eső, amíg ki nem léptem a lakásból, aztán már Debrecenben jártunk, vagyis eltelt 4 óra, és még mindig esett... Aztán visszafele délután már sütött a nap, csak Mezőkövesdnél kapott el egy hatalmas zápor minket. Én meg mivel jól vagyok tájékozódva időjárásügyileg rövidujjuban mentem és tavaszi kabátban, s mire este visszaértünk Pestre én majd megfagytam, amikor kiszálltunk a kocsiból.

Egyébként nem bánom, hogy túl vagy már a vidékjáráson, mert hosszú volt, és fárasztó így egybe, de a szállodában alvás úgy, hogy a cég fizeti, azért megszokható volna:)

A mai út tetszett a legjobban, ugyanis most szinte kivétel nélkül csak olyan kollegákkal találkoztam, akiket már személyesen is ismerek korábbról és jóban vagyunk, viszont egyébként ritkán szoktunk személyesen is találkozni.


Szurikaták=Szurikáták


#201

Na most itthon vagyok, de holnap reggel megint korán kelek és indulok, mert át kell szelnem egész Budapestet, és ahhoz idő kell, mivel tömegesen közlekedem. Egyébként ebből kifolyólag olyan fura amikor kocsiba ülök, mindig olyan közelnek érzek mindent, és olyan gyorsnak tűnik a tempó. Dehát a busz vagy a vonat más érzést ad utazásnál, mint a kocsi.

Egyébként úgy jöttem haza, mint egy karácsonyfa, mert Pécset még rámtestáltak egy csomagot, amit be kell majd vigyek a melóba, amikor megyek, így csodálatos élmény volt metrózni, meg buszozni, ilyenkor mindig arra gondolok, hogy mennyivel kényelmesebb lenne, ha kocsival mennék. Ennek mondjuk csak két akadálya van, a jogsi és a kocsi:)

2010. március 30., kedd

Országjáró körút

Ma hajnalba indultam otthonról, és napközben Nagykanizsán voltam munka ügyből kifolyólag, estére átjöttünk Pécsre, itt este körbejártuk a belvárost, vagyis egy részét, mert holnap itt lesz ugyanaz a dolgom mint ma kanizsán, aztán holnap este irány haza, majd szerda hajnalba uccu neki Debrecen, ahonnan este megint haza, pedig eredeti terv szerint úgy volt, hogy két nap lesz Debrecen, ami jó lett volna, mert akkor haza mentem volna a családhoz, és aztán csütörtök már Pesten belül de még mindig nem a saját helyemen lesz dolgom. Mondjuk már múlt héten is hétfőn kedden "kiküldetésben" jártam azon a bizonyos pesti helyszínen, amelynek hátránya, hogy messzebb van tőlem, mint a munkahelyem, előnye, hogy rendszerint hamarabb végzek ott.  Pénteken a helyemen leszek, ahol biztos nagy segítség leszek, mert gondolom a nap nagy részében az e-mailjeim fogom olvasni, és megválaszolni, meg a telefonjaim. Múltkor két nap alatt lett 20 nem fogadott hívásom a benti készüléken, tiszta szerencse, hogy nincs céges mobilom, mert így csak napi 1-2-szer hívnak munkaügyben a saját mobilomon:)


Egyébként Pécs belvárosa amerre csak jártunk mindenütt fel volt túrva, még egyáltalán nem áll készen a város a turisták fogadására, pedig már elkezdődtek a kulturális főváros rendezvényei.

2010. március 28., vasárnap

Házi szokások

Nálatok mi a szokás? A lakás közös helyiségébe tömörül mindig mindenki, aki épp otthon van, és a hálószobák inkább csak az alvásra vannak, vagy pedig mindenki a saját szobájában elvan és csak étkezéskor vonul ki a közös helyiségbe?


Nálunk mindig a közös helyiségekben tömörült a család, valószínű ez illik a legjobban a temperamentumunkhoz is, a nagy olaszos családi érzéshez. Ugyanakkor ismerek olyan embereket is, akik simán elvannak a saját szobájukban is akár, persze azért nincsenek bezárkózva, de én még tévét nézni sem szeretek egyedül, ha van más is a lakásban, sokkal jobb a másik társaságában. A modern idők modern szelleme az, amikor otthon vagyok, és hazaviszem a gépem is és egyik mind a két gépnél ül valaki, és a képernyőt bújja, de azt is egy szobába tesszük:) Persze rájöttem, hogy egy kicsit kevesebb lett a társas érintkezés így.


Szóval kérlek akik olvastok, vagy csak erre tévedtetek, írjátok le, hogy nálatok hogy van ez, mert tényleg kíváncsi vagyok. A mi verziónk a "normális" vagy mi már kicsit túlzásba esünk?

Voltunk az állatkertben:)

Reggel már nyitásra az állatkertnél voltunk és elsőnek mentünk be:) Most egy csomó mindent felújítanak éppen, például a Nagy tavat, a Kis sziklát, és még több kisebb nagyobb dolgot. Ennek ellenére kellemes körbejárni, láttuk a hónap elején született kis zsiráfot legalábbis azt hiszem amely már most akkora, mint én, az egyik leopárd odasétált és az orrunk előtt, mint egy cica ott hengergőzött előttünk. Láttunk tigrincset, lusta majmokat, szabadon flangáló fácánt, amelytől fél lépés távolságra sétáltunk el, gyöngytyúkok is ott sétáltak kívül, az egyik madár a madárházban pont az emberek részére fenntartott járda mellé rakta tojásait az egyik madár, amit nagyon őriz és úgy mondja a magáét amikor elmegyünk mellette, hogy pont azzal hívja fel a figyelmet magára. Aztán láttuk a szurikatákat is, olyan aranyosak, sokkal aranyosabbak, mint a tévében:) olyan szívesen tartanám őket háziállatként, lehet nekik nem tetszene annyira ez az ötlet:) A 3d moziban is el lehet lenni, például én nem is gondoltam volna, hogy a Körösök vidékén vannak még olyan lápok ahol ennyi madár él.


Egyébként ami tetszett, hogy most az állatok is kíváncsiak voltak ránk, mi is felvonultunk  előttünk, nem csak ők előttünk, és így sokkal többet lehetett belőlük látni, mintha csak egy sarokban gubbasztanának, habár az orangután pont ezt csinálta. Egyébként elég jó lehet ott dolgozni szerintem.

Ipari porszívó?

A kis porszívóm olyan hangos, mint ha repülőgép motor volna benne, a zacskót is simán felszívja, szinte megsem akad benne. Ahogy bekapcsolom a hátulján lévő szűrőt egyből le is veti magáról. Aztán felfedeztem, hogy hát ez nem csoda, mert fel lett tekerve maximum teljesítményre, ha visszább veszem már egyből nem tűnik úgy a szomszédok számára, mintha a falat csiszolnám:) és én sem süketülök meg mellette. De miért terveznek egy porszívót, ami direkt lakossági használatra van tervezve ilyen erősre?

2010. március 27., szombat

Segítséget kérek a blog küllemének megváltoztatásához

Aki ügyesebb mint én, árulja már el nekem, hogy hogy lehet a háttérből azt a fa alapot lecserélni, egész délután azzal szenvedtem, a blogom vagy hatszor váltott sablont és mindannyiszor át kellett javítanom a dobozokat, ami nekem korábban amúgy nem is volt, és nem mindent kezel úgy, ahogy én azt szeretném, de mostmár elfogadtam olyannak amilyen lett. De egy átszínezném a hátteret, ha tudja vki, hogy hogy kell. Köszi


#195

Azt mondtam már, hogy a lakásban lévő konnektorok egy része gyerekzáras? Olyanfajta  gyerekzár van rajta, amit nem lehet leszedni. Amikor megkaptam a lakás kulcsait csak azt felejtették el elmondani, hogy hogy kell kezelni a gyerekzárat, így potom félév után sikerült egy teljesen véletlen mozdulattal rájönni a nyitjára, így már minden konnektort tudok használni a lakásban:) Szóval ha a gyerekzár nekem ilyen kihívást jelent, akkor valószínű a gyerekek ellen is jól véd, vagy olyan vagyok mint Joey:)

ma festeni fogok

Tegnap este kikevertük a megfelelő festéket, hogy ki tudjam festeni a szobát, és ki is próbáltuk, hogy hogy mutat a falon, mennyire sötét. Ma reggelre, mire megszáradt és természetes fénynél is láthatom, hogy hogy mutat a falon szinte alig látszik, és kicsit olyan benyomást kelt, mintha ott azon a részen ahol tegnap le lett festetve, le lenne pisilve a fal. Mondjuk nyilván nem ez lesz a benyomás, ha már az egész szoba ki lesz egyformán festve, vagy legalábbis az a falrész teljesen le lesz festve.

2010. március 26., péntek

Ételek

Én még nem hallottam, csak mostanában tesóm párjától azt, hogy vannak női és férfi ételek, én eddig abban a hitben éltem, hogy vannak ételek, amelyek különbözőek ugyan, de nem lehet úgy csoportosítani őket, hogy női ételek és férfi ételek. Egy családi ebédnél vagy vacsoránál meg kifejezetten nem szerencsés szerintem így szelektálni, mert egyáltalán nem biztos, hogy én azt választanám, ami nekem szól. A tisztánlátás kedvéért elárulom, hogy a női ételek a könnyű kaják, a férfi ételek alatt pedig a nehezebb, megterhelőbb ételeket értik. Szóval, ha van rántott sajt és mondjuk pörkölt, akkor az asztalnál lévő nők megeszik a sajtot, a férfiaknak meg ha tetszik, ha nem ott van a jó kis pörkölt, és nem is nagyon illik a másik nem ételét megkóstolni szerinte.


Egyébként nálunk a család minden tagja inkább női ételeket eszik, mert senki nincs hozzászokva a főszeres és zsíros, szaftos ételekhez, így valószínű, hogy tőlünk senki nem vállalkozna arra, hogy egy jó kis szaftos pörköltöt felzabál merő figyelmességből, még akkor is ha kikészül tőle a gyomra, csakhogy a másiknak ne kelljen. Igazából kicsit úgy tűnik, hogy azok a női ételek amelyek az ott jelenlévő nőknek éppen ízlik, és ami nem az meg a férfi étel, mert ők takarítják fel a maradékot:)


Én speciel soha nem gondoltam azt, hogy ha én vendégeket várok, akkor olyan ételeket kell csinálnom, amit én nem szeretek, csak, hogy mindenki ízlésének megfeleljek, főleg nem egy olyan esemény alkalmából, ami alapvetően rólam szól.

Munkában

Mostmár vagy három napja megint izgatják bent a kedélyeket a folyosói pletykákkal, amik eddig általában be is jöttek. Most az a legújabb, hogy eladták a cégünket, és arról folyik a találgatás, hogy ki vette meg. Szóval szar bent a hangulat bizonyos szempontból. Kedves Mancika kolléganőm mondjuk biztos jól érzi magát, mert most kedvére jajgathat, szóval elemében érezheti magát.

2010. március 25., csütörtök

Eurovíziós dalfesztivál

Most olvastam, teljesen véletlenül, mert kíváncsi voltam, hogy mikor lesz az idei Eurovíziós dalfesztivál, mert már alig várom, hogy Magyarország idén nem indul rajta, mert nincs rá pénz. Érdekes, hogy rajtunk kívül senki másnak nem jelent gondot ez, az államcsődöt szenvedett Izlandot is beleértve. Mondjuk amúgy is mindig van vele valami gond nálunk, de az igazság az, hogy nem azért nézem, hogy a magyar versenyzőt lássam, vagy nem csak azért, mert általában már első ránézésre meg tudom állapítani, hogy a magyar versenyzőnek esélye sincs főleg akkor, ha a magyar, egész jó szöveget valami felszínes angolra cserélik annak ellenére is, hogy látják, hogy előző évben is olyan dal nyert ami anyanyelven szólt, és ott is nyert, ahol egyáltalán nem értik a szöveget, mert nem az a lényeg, hogy a szavakat értsük, hanem az, hogy a dallam és az előadás legyen olyan, ami hat. Ha fél Európa érti a szöveget, az csak akkor jó, ha az igazán ütős, máskülönben sokat tud rontani a dolgon.


Na de a lényeg ami lényeg, hogy sajna idén nem indulunk, így valószínűleg a tévében sem fogom majd látni a többi versenydalt sem, pedig ez egy igen kellemes szórakozás nekem.


Egyébként azt árulja már el nekem valaki, hogy a magyar médiában miért nem játsszák a versenyben résztvevő dalokat, és a győztes számokat?