Itt a hó az úr

Igazából itt nincs sok hó, inkább csak a neten és a tévében látjuk, de ahhoz elég elrettentő a helyzet, hogy ne vágjunk neki tervezett utunknak. Főleg azért mert közel 4 órás késéssel indulnak el a vonatok, hát ki tudja mikor érnénk célba.
Egyébként ti is kaptatok sms-t a Belügyminisztériumtól?

Eurovision 2013 Albania

Akkor jöjjön a következő kihívó:

Adrian Lulgjuraj & Bledar Sejko - Identitet:

Az albánok a résztvevő dalt minden évben a december végi Festivali i Këngës keretében választják ki, melyet ezúttal a fenti számmal nyerték meg. 

Dalszöveg: 

szívességet kérni

Ez az, ami nekem kifejezetten nehezemre esik. 

Pedig azt mondják apró szívességeket kérni például a főnöktől jót is tesz a főnök beosztott viszonynak. 

Szívességet kérni számomra kicsit olyan, mint alamizsnáért kuncsorogni. Persze tudom, hogy ez másoknak nem esik nehezére, meg egyáltalán nem biztos, hogy az tényleg szívességként éli meg a másik is, akitől kéred, de nekem ez nem, vagy csak nehezen megy.

Nyugalom

Eurovision 2013 Austria

Hát akkor vágjunk is bele, nézzük végig, ahogy minden évben azt, hogy kik indulnak idén a dalfesztiválon Byealex mellett.

Elsőként jöjjön hát az osztrák dal:

Natália Kelly - Shine:

Az 18 éves Natália brazil és osztrák ősökkel rendelkezik, és csak a verseny kedvéért függeszti fel tanulmányait. 

Dalszöveg:

és akkor...

Egy laza mozdulattal a finom jegeskávét a ruhámra spriccoltam. Hát nem is tudom, hogy a kávét, vagy a ruhát sajnáljam jobban vagy saját magamat, hogy ilyen kétbalkezes vagyok:D

néha hiányzik

Néha hiányzik az, hogy valakivel az egész éjszakát csak úgy átbeszélgessük, vagy legalábbis majdnem az egészet. Mert az éjszaka nem mindig csak az alvásra való, néha a meghitt beszélgetésekre is...

harag

Mindenki másként viszonyul ahhoz, ha kibabrálnak vele, keresztbe tesznek neki. Általában harag gerjed ilyenkor az emberekben, de az már egyedi, hogy kiben meddig marad meg és kiből mit vált ki. Sokat ilyenkor a bosszúra és a harag kimutatására koncentrálnak, én nem, én nem tudok kitartóan haragudni senkire, én a továbblépésre hajtok. Persze ez nem jelenti azt, hogy felejtek is. 

Szerintem a bosszú elég pitiáner dolog, de nehéz legyőzni a vágyat. 

Az elmúlt három évben a főnököm fixa ideállja, hogy keresztbe tegyen nekem, és úgy tűnik mostmár eljutott olyan szintre, hogy az egész helyzet egy nagy zsákutca számomra, ahonnan mostmár kifejezetten szeretnék kitörni. S bármennyire haragszom is rá, azért mert tulajdonképpen azért nem bír, mert csak, és azért tesz meg mindent hogy engem bosszantson, és sajnos mindig talál rá partnert a közvetlen környezetemben - amely bizonyos esetekben kifejezett csalódást jelent számomra bizonyos emberekben, habár nem meglepő, nagyon is illik a jellemükhöz - azt a szívességet nem adom meg neki, hogy lássa rajtam, hogy bosszant. Reggel pont az jutott eszembe, hogy ez kicsit olyan, mint az odatartom a másik orcám is.

Ettől függetlenül nem állítom, hogy nagyon össze lennék törve, de azt sem, hogy jó bemenni dolgozni, mert kilátástalan az egész. Az egész hely egy fertő, legfőképp azért, mert a feje a helynek azzá teszi, mert nincs egy őszinte mondata, tette, még a mosolya is kényszeredett, természetellenes, ha egyáltalán van.

kisvárosi hangulat

Nézem a szívek szállodáját, melyben a következő jelenet ment: 

Stars Hollow főterén Luck kávézója előtt gyülekezik a város apraja nagyja. Az alkalom nem más, minthogy leleplezzék a város közlekedési lámpájánál (aminek felszerelését sem indokolta semmi) az első traffipaxot. A leleplezés után egy működését demonstráló bemutató következik, ahol Taylor kocsiját Kirk vezeti, akinek az a feladata, hogy áthajtson a piroson. Ezt meg is teszi, mire lefotózza a traffi, de olyan éles villanással, hogy az elvakítja Kirkot, aki behajt Luck kávézójának kirakatába. Az egész meglehetősen komikus:)

De nem ezért írom le a történetet, hanem azért, mert ahogy ott gyülekeztek az emberek és beszélgettek egymással eszembe jutott, hogy ahogy a sorozatban is, így a valóságban is mindenki ismer mindenkit egy akkora településen, mindenki tud váltani pár szót a másikkal, tudja a nevét, van közös ismerős, közös téma, stb. Én jelenleg nagyobb településen élek, mintsem ismernék mindenkit, vagy mindenki engem, másrészt meg nem is lakom itt olyan rég óta. Laktam kisebb koromban olyan helyen, ahol mindenki tényleg szinte mindenki ismert mindenkit. Az emberek köszöntek egymásnak az utcán, és szinte mindenki tudta, hogy kinek a gyereke, unokája vagyok. Persze ennek a dolognak vannak hátulütői is, de azért mégis csak jobb az, ha az embert ismerik, mintsem az, ha végig tudsz menni úgy az egész városon, hogy nincs senki akire rá tudnál köszönni. 

Igaz ha visszamegyek gyerekkorom lakhelyére már ott sem ismerek mindenkit és engem sem ismernek:)

Persze sokat számít, hogy egy helyen nősz-e fel és éled le életed nagy részét, vagy költözöl jobbra, balra. Emlékszem gyerekkoromban, még évekkel azután, hogy elköltöztünk szülővárosomból, a szüleim rendszeresen botlottak ismerősbe a városban járva kelve, pedig az egy közel negyedmilliós nagyváros. 

És habár nem jártam suliba ott, amit most kvázi hazának emlegetek, ahova most hazajárok, mégis ott azért még én is szoktam ismerősökbe botlani:) Pedig már onnan is vagy 5 éve, hogy elköltöztem. 

Szóval érdekesek ezek a dolgok.

csak úgy, mert már várom a jobb időt

Annyira szokatlan

Annyira szokatlan, hogy már megüti az ember fülét, amikor valaki azt válaszolja:
-Hogy vagy?
-Nagyon jól.

Hát nem is magyarokkal esett meg ez:)

És az is meglepő, amikor az egyik ismeretterjesztő csatornán egy amolyan reality féle műsorban az egyik versenyző pár egy meleg pár

Eurovision 2013 Hungary

After the final count down of the Hungarian song contest the winner is:
A dal, amely idén képviselheti Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon:

ByeAlex - Kedvesem:

És amit még lehet tudni az előadóról azt elolvashatjátok itt.

Dalszöveg/Text:

arany szavak

- Már a metrón vagy?
- Igen.
- Melyik részén?
- ... A kabinban.

önirónia

Szerintem az egy fontos tulajdonság, jó ha van, sokkal könnyebb elviselni a dolgokat, és ha én figurázom ki magam, akkor más már nem tud, persze vannak olyanok akik nem veszik észre az iróniát, és azt hiszik komolyan úgy gondolom...

EU

Azon gondolkodtam, hogy vajon kinek mi jut eszébe az Unióról? 

Mert általában mindig a negatív dolgokat sikerül kiemelni, ami nem meglepő, elvégre magyarok vagyunk, de azért egyértelműen nem csak olyanok vannak. Én kifejezetten örülök, hogy van, és hogy mi is részesei lehetünk. 

Szóval azért kíváncsi lennék kedves olvasók, hogy ti mit gondoltok az Unióról? Jónak vagy rossznak értékelitek, hogy az Unióban vagyunk?

A dal 2013

Az én kedvenc dalom kiesett ma este:

 

Kíváncsian várom ki lesz a nyertes nálunk, és ez jövő héten ki is derül. Azért vannak bizonyos döntős dalokkal szemben fenntartásaim.  Nektek van kedvencetek?

a talpunk alatt

Gondolkodtatok már azon, hogy mi van a lábunk alatt? Hogy hogy nézne ki a táj, ha eltávolítanánk az épületeket és az utakat? Visszaállítanánk az eredeti kinézetet? 

Én néha igen, tök izgi lehet az, hogy vajon hol van alattunk például egy rejtett völgy, egy patak? Mert van, jelenlegi lakhelyemen is tudok két patakot is, vagy inkább csak eret, amit látom hol fut be a Dunába, de az egyik például már szinte a torkolatáig be van fedve, az is lehet, hogy már az eredete is. De otthon az eret ott ahol hozzánk a legközelebb van látod, hogy merre folyik, rendes völgye van, aztán egyszercsak már inkább ároknak látszik csupán, majd már befolyik a föld alá. Szülővárosomban is meg tudom mondani, hogy hol folyik be a Körösbe a Párizs patak, de hogy oda hogy ér azt már nem, mert a torkolata is inkább egy kanális nyílásának tűnik, mintsem pataknak, ha nem tudod, hogy az ott patak, akkor nem is gondolnád.

Ezek a kérdések általában akkor merülnek fel bennem, amikor látom egy egy dokumentumfilmben, hogy például milyen volt az emberek előtt San Francisco vagy épp Sydney. Vagy amikor megmutatják, hogy egyes városok alatt már autópályák futnak (Boston vagy Sydney) vagy épp több tíz kilométernyi utcahálózata van, bevásárló utcák a föld alatt (Toronto), de olyan is van, ahol több emeletnyi épület van a föld alatt, ami vagy eleve oda épült vagy az évszázadok alatt került mélyre (Edinborough).

Vajon miért van az, hogy míg más országokban a forgalmat leviszik a föld alá, addig nálunk a korábbi tervekkel ellentétben felhozzák a felszínre? Ferenciek terén például minden föld alatti átjárót aluljárót lebontanak, a metró lejáratát kivéve.

Reggeli tea kapcsán

Reggel munkába menet az egyetem előtt megkínáltak teával a demonstrálók. Mondták bent, hogy biztos azt gondolták rólam, hogy diák vagyok. Elgondolkodva nem is csodálom, mert ki más lehet olyan hülye, hogy az utcán újságot olvasva gyalogol, mint egy bölcsész hallgató, mindezt a bölcsész kar előtt. A válasz az, hogy hát én:D
A járdákon egyébként az volt kiírva, hogy első egyetemfoglalás délután fél hatkor. Nekem kicsit az jutott eszembe, hogy ez szinte olyan, mint amit a történelemórán meséltek arról, hogy hogyan kezdődtek nálunk a forradalmak. Persze talán még most nem járunk olyan szintű közelégedetlenségnél a diákok körében, de ki tudja...

Azon is méláztam egyet, hogy mit gondoljak erről a röghöz kötésről, amit be akarnak vezetni a diákok számára. Nekem annyi jutott eszembe, hogy a jobbágyokat is felszabadították, mert rájöttek, hogy annak nincs értelme. Én erről is azt gondolom, hogy ez nem old meg semmit, mert a diákok akkor maradnak itthon, ha megéri nekik, és azt kell elérni, hogy legyenek olyan munkahelyek, olyan fizetések, ami mellett már nem éri meg elhagyni az országot, és nem azt, hogy tilos elhagyni, mert itt tanultál. Mi ez börtön? 

Aki meg azt mondja, hogy de a mi pénzünkön tanultak, akkor adják is vissza azt valahogy, arra meg azt tudom mondani, hogy az Unió is rengeteg pénzt ad az oktatásba, tehát nem csak mi fizettük a taníttatást, másrészt meg miért jó, ha itthon marad és munkanélküli lesz? Akkor nem továbbra is mi tartjuk el? 

Ha meg ez ellen is szabályt hoznak, mondjuk fel kell venni a pályakezdőket, akkor meg kirúgják az idősebbet, mert új munkahely ettől a szabálytól ugye nem lesz, és akkor az idősebb hagyja el az országot, vagy azt tartja el a fiatalabb, szóval beljebb nem vagyunk, csak legfeljebb eltoljuk a problémát kicsit odább.

Szóval én szimpatizálok a diákokkal.

tavaszra várva

Lassan jön a tavasz, ébred a természet, enyhül az idő és ezt érezni. A mai nap olyan enyhe idő volt, hogy már azon kaptam magam, hogy várom, hogy zöldüljenek a bokrok és lehessen menni kirándulni, pedig egy héttel ezelőtt még szakadt a hó és szép fehér volt minden, most legalábbis itt már nyoma sincs. 

A tavasszal együtt a blogom át szokott menni zenés bloggá, ahogy bemutatom az eurovisio versenydalait. Erre készülve egy kis nosztalgiával felidéztem egy régebbi induló dalt, mely szerintem a klipben elég jól szól, azonban anno élőben nem volt hibátlan. 

Ha medve lennék, és ilyen időre ébrednék és például ez a szám szólna közben nem valószínű, hogy visszabújnék a barlangomba.

still in love with you

a vonaton hallottam

Van az a pénz, ami megszépíti az embert.

Hát nekem erről csak annyi jutott eszembe, hogy nekem ettől nem kell félni:)

margószélre

Olvastam egy bejegyzést a blogfalamon, amit most nem linkelek be, mert az írója annyira nincs oda a népszerűségért blogilag, de talán páran amúgy is olvassátok, olvastátok írását. 

Elolvasva legutolsó bejegyzését kicsit úgy érzem, hogy ez az az érzés, amiről én lemaradtam, talán örökre, és azért, hogy lehessen tudni mire gondolok csak három szó onnan ide: szeretem a barátaimat.Igaz az utána lévő rész is lényeges. 

És nem hiszem, hogy ezt az érzést pótolni fogom tudni, mire annyi idős leszek, mint azon sorok írója. 

szösszenetek

Nekem tetszik ez a sok hó, olyan szép amikor tenyérnyi vastagon áll a padon, és az ágakon.

A hétvége túl rövid volt, és én túl sok felé jártam, és túl kevés dologra jutott időm. 

visszanyal a fagyi

És akkor ma rávilágítottam, hogy ő nem olyan tökéletes, mint azt gondolta.

És ez csak azért írom le, hogy ne csak az a fele legyen leírva, ami engem rosszul érint.